Századok – 1905

Tárcza - Pótlások és javítások a Magyar Oklevél-Szótárhoz (Zolnai Gyula) - 186

186 TÁRCZA. ségeihez Bethlen" Gábor is tetemes összeggel járult, ismeretes dolog. Maga a bibliafordítás a trienti zsinat végzése értelmében csak a Vulgatán alapszik, tehát nincs az eredetiből fordítva ; de másrészt nagyon is a hűség lebegvén a fordító szeme előtt, sok az idegenszerűség, sőt a homályosság is nála ; ámbár a fordításnak általában tős-gyökeres és zamatos magyarsága, az előadás folyékony menete, a nyelv erőteljessége tagadhatatlan, s e tulajdonságok Káldit mint a magyar stilus egyik mesterét mutatják be. LUKINICH IMRE. PÓTLÁSOK BS JAVÍTÁSOK A MAGYAR OKLEVÉL-SZÓTÁRHOZ. (Negyedik közlemény.) Köszönetet kell mondanom a t. szerkesztő úrnak készségeért, hogy a Magyar Oklevél-Szótár érdekében írt kérésemet közölni s a szótárra vonatkozó helyreigazításoknak és pótlásoknak tért nyitni szíveskedett. Nagy köszönettel tartozom mindjárt Szily Kálmán és Wertner Mór uraknak, kik már is nagybecsű figyelmeztetésekkel járultak hozzá szótáram értékének emeléséhez.1) Főkép Szily Kál­mánnak vagyok hálával adósa nagyobb számú s legnagyobb részben helyes észrevételeiért. Azonban legyen szabad ezekre az igazság érdekében egy-két megjegyzést tennem. ABRAKOS-PINCZE. Nem vagyok meggyőzve e szóra vonatkozólag Szily értelmezésének (cselédboros pincze) helyességéről. Először is az abrak szónak régi »alimentum, nahrung« értelménél s ma is tágabb körű jelentésénél fogva (1. CzP. és Pallas-Lexikon) lehetséges, hogy alkalmas száraz pinczében valami eleség, zöldség, takarmány-félét (szóval régiesen abrakot) is tartottak. Azután az idézet ezen szavaiból : »az abrakos pynche­ben wr zóleyin termet borok vannak«,'Jmég nem következik, hogy azon pinczében rendszerint nem »úr szőllején termett«, hanem közönségesebb fajta, v. i. cselédeknek való bort tartottak volna. Hiszen a cselédek borát is termelhették az úr szőllején. Nyelvileg sem tartom valószínűnek, hogy az élelmezettek (v. i. úgynevezett abrakosok) számára való borok pinczéjét röviden abrakos-pinczének nevezték volna, már csak azért sem, mert az abrakos szónak »verköstigter«-féle jelentése nem is lehetett nagyon álta­lános, régi szótáríróink föl sem jegyezték, s eddig összesen három adatból ismerjük, úgy hogy az abrakos-pinczét a régiek is bizonyára a szónak rendes jelentésénél fogva csak abraktartó (v. i. eleségtartó) pinczének értet­ték volna. AGY. Ezen szónak »ansatz« értelmezése valóban helytelen az Okle­vél-Szótárban ; ámde a mit Szily helyette a NySz.-ból ajánl : »tormenti pegma ; laflfette«, szintén helytelen volna. A dolog a következőképen áll. Freeskay János, a Mesterségek Szótárá-пяк szerkesztője helyesen figyel­meztet, hogy szótáram agy alatti két adatában sem ágyú-ágyról, sem ágyú-agyról nincs szó. Az ágyúnak magának — mint Szily is helyesen *) Olv. az első három közleményt. Századok, 1904. 812. 906. 1005. 11.

Next

/
Thumbnails
Contents