Századok – 1905

Tárcza - Baranyai Béla: A Rákóczi-kor bibliographiája - 187

TÁRCZA. 187 mondja •— nincs is agy nevű része. »Az ágyú kerekének van agya, írja Freeskay. Az ágyú ugyanis állásfán, a mai ágyútalpon (lafette) és ez meg tengelyen nyugszik, melynek két kerekének van agya = nabe. Az 1548-iki mondatban az ágyú agya általánosítva van és az ágyútalp kerekeinek agyára vonatkozik. Az 1637-iki példa is csak azt mondja, bogy a kerekek agya jó és egész.« Az 1548-iki idézetben már a karikavas kifejezés is elárulja, hogy voltaképen kerékagyról van szó benne. Karikavasa (nabenring) ugyanis csak a kerékagynak van s nem az ágyúnak magának. Az 1637-iki adat pedig egyenesen ellene mond Szily magyarázatának, mely szerint az idézetbeli kérdéses szó ágy, laffette volna ; a laffette-t e mondatban világosan az állásfa jelenti, s hogy Freeskay a hely értelmét jól fogta föl, azt megerősíthetem ugyanazon 1637-iki urbariumnak egy másik, teljesebb mondatával, melyet azóta magam jegyeztem ki : >Az specificalt agyuk mind vasas kerekejuel tengelyejuel agyaiual (értsd : az állásfák kerekeinek agyaival) es agyuk por kalannyual teöreökleö rudgyaiual eggyuett vadnak.« A Nyelvtört. Szótárt is meg kell fosztanom Freeskay figyelmeztetése alapján attól a helyesléstől, melyben Szily ezúttal részesíti, mert ott az ágy 2. jelentése : »tormenti pegma ; laffette, stüekgestell« nincs helyén. A NySz. 2. alatti példáiban ugyanis szintén kerékagyakról (nabe) van szó : Álgyú kerekek, az agyak (nem ágyok) elromlának. Találtanak mozsár pattantyúkat sokakat, kik a földön agy (nem ágy) nélkül hevernek és agyok nincsen. Sőt a 3-ik idézet világosan így szól : A kerekeknek agyai. Az agy értelme tehát az OklSz.-ban helyesen : modiolus ; nabe. BOR-ÉGETŐ. E szóra vonatkozólag ez az észrevételem : Sehol sem mondtam, hogy a bor = frumentum ! Értelmezésemben a magyar égető-nek a latin coctor, az egész borégető-neí pedig, minthogy ez más szóval pálinkafőzőt jelent, »coctor vini e frumento facti« felel meg. A pálinkát azért nem neveztem MA.-tel, PP.-zal vinum adustum-nak, mert az aduro igét folyadékra alkalmaznom barbár latinság lett volna ; azt pedig, hogy »gabona-pálinkát nálunk a XYI. században még nem igen főzhettek«, előbb bizonyítani kellene. Egyébiránt fó' dolog, hogy a pálinka régi magyar neve mellett ott áll pontos német egyértékese, a brantwein. A latin fordításokban ki várhatna teljesen fedező értelmezést ? CSULYA. E szónál az OklSz. is utal arra, hogy az adat a kajlafülű stb. jelentésű csula tájszóval azonos lehet. .ZOI.N'AI GYULA. A. RÁKÓCZI-KOR BIBLIOGRAPHIÁJA. (Vége.) Ferenczi Zoltán. A kuruezvilág énekei. Tanulmány. Budapest, 1880. Aigner L. Nagy 8-r. 52 1. (Megjelent a Figyelő 1880 évi folyamában is.) ') Fiedler (Joseph —). Der blutige Landtag zu Onod. Eine Episode aus der Geschichte Ungarns im achtzehnten Jahrhundert. Wien, 1852. 8-r. 16 1. (Aus dem Octoberhefte des Jahrganges 1852 der Sitzungsberichte der philos, hist. Classe der к. Akademie der Wissenschaften besonders abgedruckt.) Friedberg H. Der Criminalprocess wider den Ungarn Michael von Element. (Historische Zeitschrift. Hrg. von Sybel. 1882. LXII. Bd. 3. Heft.) ') A kuruezvilág költészete irodalmának repertóriumát 1. Beöthy id. m. 85—86. 11.