Századok – 1905

Tárcza - Vegyes közlések - Orvosi történelem a magyar állatorvosi főiskolán 183

TÁRCZA. 185 LŐRINCZ GÁBOR: A Vanke József-féle éremgyüjtemény római érmeinek folytatólagos ismertetése és befejezése. (Nagykárolyi kegyesrendi főgymn. Ért. 3—54. 11.) — Folytatása a mult évi Értesítőben közzétett ismertetésnek,1

) mely Antoninus Piusig terjedt. Ezúttal 689 római császár-kori éremnek szakszerű leírását olvashatjuk, Marcus Aurelius császártól kezdve Flavius Honoriusig (395 — 423). DARVAS ORBÁN : A Herz-féle római pénzgyüjtemény ismertetése. (Soproni szent Benedek-r. főgymn. Ért. 3—67. 11.) — Befejező ismertetése a gyűjteménynek.2

) Mintegy 702 db római, illetőleg Kr. u. 395-től kezdve nyugati és kelet-római byzanczi császári érmet ír le, sőt »görög érmek« neve alatt bemutatja azon európai és ázsiai (esetleg barbár) népek érmeit is, melyek a görög művelődés hatáskörébe estek. PÉTERFFY BÉLA : A Hunyadiak a magyar drámairodalomban. (Temesvári m. kir. áll. főgymn. Ért. 1—75. 11.) — A Hunyadiak kora, melyhez Hunyadi János és fia Mátyás diadalainak dicsősége fűződik, költőinknek s így drámaíróinknak is mindig kedvelt kora volt. A drámaírók a XIX-ik sz. első néhány tizedéig azért fordultak oly nagy szeretettel e korhoz, mert munkálkodásukkal a magyar nyelv fejlesztésére s a nemzet ébresztésére törekedtek ; arra nem gondoltak, hogy a Hunyadiak kora nem alkalmas drámai czélokra. S valóban e kor kiválóbb alakjaiban meg van ugyan a tragikus hős több feltétele, de nincsenek oly események életökben, melyek alapúi szolgálhatnának tragikai összeütközésre ; legfeljebb Hunyadi László tragikus sorsáról lehetne szó. A Hunyadiak drámai feldolgozói előtt csak az lebegett, hogy a kort mozgató társadalmi és politikai kérdésekről bármily formában, de okvetetlen szó essék a darabban. Ez is érthetővé teszi, hogy azon harminczhárom dráma között, melyben a Hunyadiak, vagy környezetök kiválóbb alakjai szerepelnek, sikerült darab egy sem található. RÉVAI SÁNDOR : Káldi György biblia-fordítása. (Pécsi m. kir. állami főreálisk. Ért. 9 — 32. 11.) — Bevezetésül azokról a körülményekről szól, melyek közt a Káldi-féle bibliafordítás keletkezett, tehát a jezsuitáknak Erdélyből való ismételt kiűzetésökről, hol akkor Káldi is tartózkodott. Nem lett volna felesleges e részben a kiűzetés okát is felemlíteni. (V. ö. Approb. Const. P. I. Tit. 1. a. 1. ex Art. a. 1579, 1581, 1595.) Káldi az ő bibliafordításában valószínűleg felhasználta a Szántó István-félét, a mit Káldi kéziratai s a tényleg kinyomtatott szöveg közt látható számos és lényeges eltérés is igazolni látszik. Hogy bibliája nyomtatási költ') Olv. Századok, 1903. 871. 1. 2) A két előbbi részről olv. Századok, 1903. 383. 481. 11.