Századok – 1905
Értekezések - VÉRTESY JENŐ: A Képes Krónika irodalmi jelentősége 1
A KÉPES KRÓNIKA IRODAI,MI JELENTŐSÉGE. 9 Krónikánk e pár sora Scythiáról, szinte keleti fantáziát mutat. Puszták, örökké felhős ég, néha sütő nap, hol basiliskusok, griffek és egyszarvúak lakják a mesés világot, — oly buja, oly színes, hogy nem állhatjuk meg, hogy párhuzamba ne állítsuk az Ezeregyéj azon soraival, a hol Szindbád mesél a látta csodás országokról : »Láttunk egy húsz rőf hosszú és húsz rőf széles teknősbékát s láttunk egy borjualakú halat is, mely tejelt s bőre oly kemény, hogy belőle pánczélokat szokás készíteni . . . melyen azon fa tenyész. mely a kámfort termi s mely oly vastag és lombos, hogy árnyékában száz ember kényelmesen elhelyezkedhetik... Ugyan e szigeten egyszarvúak is vannak; állatok, melyek kisebbek az elefántnál, de nagyobbak a bivalynál s orrukon körülbelül egy rőf hosszú szarvuk van. E szarv tömött s közepén egy végétől a másikig át van metszve. Fehér vonásokat látni rajta, melyek emberalakot ábrázolnak.« 1) Attila király alakját a krónika .Tordanesből veszi,2 ) de jellemzően alakítja át. A népvándorlás legnagyobb királya személyét hamar körülvették a mondák. Megnövelték az arányokat egyszerre s el is torzították. A leghitelesebb forrás, Priskos Rhetor, igazi nagy embernek írja le : komoly, méltóságos, a ridegségig egyszerű, de a kiben melegséget is érzünk, mikor kedvencz fiát meglátja, s a ki erkölcsileg egy fejjel magasodik föl. mikor szemben áll az álnok, gyáva Theodosiusszal. — így a higgadt görög írja le, de a népvándorlás krónikása másnak látja. A vérontó, a városrontó, hatalmas király félelmesebbé növi ki magát. .Tordanes is említi, hogy kegyes volt a meghódoltak iránt, de másfelől kegyetlennek, vérengzőnek festi, indulatos, buja ember. Hatalmát Istentől eredettnek hiszi, a Hadisten kardjával jár, regékkel tarkázott hadi tetteket visz véghez. A catalaunumi csatában az író sebzett oroszlánnak nevezi s valóban arra emlékeztet az élénk leírás, a mint szekérvárában nyergekből máglyát rakat magának. Elete tüneményes, halála rejtelmes, temetése hatalmas : hármas koporsóba zárják és sírásóit nyilakkal ölik le. Holta után összedől minden. ») Ezeregy éjszaka. Galland, Habicht, Vörösmarty kiadásai után. a) Cap. 35—49.