Századok – 1905

Történeti irodalom - Norden; Walter: Das Papsttum und Byzanz. Ism. Áldásy Antal 171

187 történeti irodalom. 172 Az okiratok másolásánál és kiadásánál követett rend­szer ugyanaz, melyet az első kötetnél elismeréssel kiemeltünk. A pontos betűrendes név- és tárgymutató most is nagyon emeli a kötet értékét és könnyíti annak használatát. A szerkesztők nagy munkája és a kiadó társulat áldozatkészsége egyaránt teljes elismerésünket érdemli. B,ÉVÉSZ KÁLMÁN. Das Papsttum und Byzanz. Die Trennung der beiden Mächte und das Problem ihrer Wiedervereinigung bis zum Untergange des byzantinischen Reichs (1453). Von Walter Norden. Berlin. 1903. 8-r. XIX, 764 1. E munka szerzője a Nyugat és Byzancz közti viszonynyal nem először foglalkozik ez alkalommal. Néhány évvel ezelőtt jelent meg egy nagyobb tanulmánya a negyedik keresztes had­járatról, mely végeredményében a latin császárság megalapítá­sára vezetett. Ebben a tanulmányban kiterjeszkedett Byzancz­uak a Nyugathoz való viszonyára is, illetőleg ennek keretébe illeszté bele a negyedik keresztes háború történetét. Előttünk fekvő újabb munkájában széles alapokra fektetve tárgyalja a byzanczi császárság viszonyát a pápasághoz. Műve némileg eltér azoktól, melyek e kérdést eddig tárgyalták. Norden politikai szempontból fogja fel tárgyát, és így — mint maga mondja — eltekint a tisztán vallás-egyházi szempontoktól, melyek a kérdés tárgyalásában eddig uralkodók voltak. Az ő felfogása szerint az unió kérdésének megoldását nem a theologia terén kell keresni, hanem a latinoknak Konstantinápoly visszafoglalására irányuló igyekezetében, azután a görög császárok unió-törek­véseiben. Ezért lépteti az eddig szokásos két fogalom, a nyugati és keleti egyház helyébe a pápaságot és Byzanczot. Világi poli­tikai szempontokat visz bele a tárgyalásba, és ennek megfele­lőleg munkájában az előadás, a tárgyalás súlypontja is máshová esik, mint az eddigi íróknál. Ezzel azonban korántsem mondjuk azt, hogy könyvében a kérdés egyházi, mondjuk, theologiai oldala nem lenne megvilágítva. Igenis meg van, csakhogy az előtérben politikai szempontok állanak. Kiindulásúl természetesen az egyház-szakadás kérdését kellett vennie, s ezért a schismának eredetét, keletkezését tár­gyalja egy rövid bevezetésben. Ennek fejlődésében négy korsza­kot különböztet meg a szerző : és pedig először is a pápaság bekapcsolását Nagy Károly birodalmába, azután I. Miklós pápának és utódainak küzdelmét Photius patriarcha ellen, kap-

Next

/
Thumbnails
Contents