Századok – 1905

Történeti irodalom - Norden; Walter: Das Papsttum und Byzanz. Ism. Áldásy Antal 171

172 történeti irodalom. 172 csolatban a Bulgária körüli küzdelemmel, majd a pápaság beillesztését I. Ottó birodalmába, végül a pápaság fokozatos •emancipatiójának korát a clunyi reform behatása alatt, térfoglalását déli Olaszországban, a miből folyik a byzanczi egyház harcza a pápaság ellen, mely végül a végleges szakításra vezet. E bevezető rész fejtegetéseinek eredményét abban foglalja össze, hogy a kelet és nyugat közti egyházi szakadásnak fő okai nem vallási téren, hanem a politikai, jobban mondva egyházpolitikai viszonyokban keresendők, melyek abból az önálló fejlődésből keletkeztek, a mi a VIII-ik század óta a nyugati egyház-politikai életben mutatkozott. A nyugati és keleti egyház uniójának kérdésére áttérve, Norden álláspontja az, hogy a két egyháznak uniója, a kérdésnek egyházi (theologiai) oldalát tekintve, eleve kizártnak volt tekinthető, miután mind Bóma, mind Byzancz a saját álláspontját tartotta helyesnek és igaznak. Az unió-törekvések szerinte csak akkor nyertek reális alapot, mikor politikai szempontok is vegyültek a kérdésbe ; és pedig egyfelől a görög császárok részéről, kik állampolitikai tekintetből czélszerünek látták a pápaság támogatását maguknak megszerezni s ezért az egyházi uniót is kilátásba helyezték; másfelől a pápaság részéről, melynek az unióra még egy megoldási mód kínálkozott, t. i. Konstantinápoly elfoglalása a nyugati hatalmak segítségével, s ennek kapcsán a görögök megtérítése a római katholikus hitre. Norden, felfogásának megfelelőleg a tárgyalás fő súlypontját a XIII-ik századra helyezi, mint a mely század alatt két ízben jő létre unió kelet és nyugat között, a latin császárság megalapítása és az 1274-iki lyoni zsinat által, III. Incze és X. Gergely pápa fáradozásai folytán. E felfogása a szerzőnek magyarázza meg azt is, hogy munkájának a XIY-ik és XV-ik századot tárgyaló része az előbbi részhez aránytalannak mondható terjedelmére nézve, mert annak csak mintegy harmadrészét teszi. A bázeli zsinat unió-tárgyalásai már tisztán egyházi (theologiai) téren mozognak. Mindamellett, hogy Norden a kérdés theologiai részét mellőzve, munkájában a politikai részre helyezi a fősúlyt, feladata nem volt könnyű. Igaz ugyan, hogy nem kellett neki azzal az óriási anyaggal vesződnie, a mit a theologiai disputatió és szőrszálhasogatás az unió kérdésében főleg a XV-ik század folyamán produkált, de a munka, mit végzett, mégis roppant terjedelmes, azonban tegyük hozzá : háládatosabb és élvezetesebb is. A theologiai argumentumok helyébe nagy világ-poli-