Századok – 1905
Történeti irodalom - Karácsonyi János és Borovszky Samu: Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom. Ism. Domanovszky Sándor 163
16« TÖRTÉNETI IRODALOM. 182 hosszadalmas per egymaga is elfoglalt egy lapot«, — de nem hiszem, hogy az 1550-iki kiadás túlnyomóan különálló lapokból szerkesztődött volna össze. Ha voltak is egy-lapos részek, mindenssetre voltak olyanok is, melyek az esetek elég tekintélyes számát őrizték meg összefüggően. Az 1214 évnél a kiadó meg is állapított egy sorozatot (295—329), a melyben »34 esetet írtak le ez évi bejegyzésekből és pedig megszakítás nélkül«, az 1219 évről pedig egy 31 számot magában foglaló sorozatot, s a fenti összevonások folytán az 1213 évnél is előállott egy 20, meg egy 26 esetből álló sorozat. Ez alapon talán szabad kételkednünk és egy-két konkrét esetre is rámutatnunk. Az imént kifogásolt 170—173 számú esetekből álló rövidke szakaszról példáúl épen úgy lehet azt állítani, hogy 1213-ból való s így még a 143—169 sz. sorozathoz kapcsolható, mint a mily joggal az 1214 évhez osztja be az elrendezés, mert itt a megokolás is csak annyit tud mondani, hogy ez esetekben »Pál bihari udvarbíró hol egyedül, hol Cibót bilocliussal együtt itél«, ezek pedig »mint láttuk, 1213 végén léptek hivatalukba s 1214-ben is folytatták hivatalos működésöket.« Nem tudom, nem lett volna-e tehát helyesebb ez eseteket a megelőzőkkel továbbra is együtt hagyni. Az ezekkel együtt említett 287—290 számokból álló alsorozat pedig hasonlóképen 1215-re tehető s így ott maradhatott volna a maga eredeti helyén, az 1215-ben írt 273—286 és 291—294 alsorozatok közt, mert Pál még 1215 elején is bihari udvarbíró volt (117. 1.) s a 107 sz. alatt említett László hivatala épen úgy illik 1215-re, mint 1214-re, minthogy főlovászmesterré csak 1217-ben lett. Bizonytalannak tűnik fel előttem a 92—95 sz. alsorozat időmeghatározása is. Az előtte való 60—91, valamint a rákövetkező 96 — 98 számok ugyanis 1219-ből valók s nézetem szerint nincs különösebb ok ezeket 1221-re tenni, mert Miklós nádor már 1219-ben is nádor volt, Móricz alnádor pedig már 1220-ban előfordúl a Eegestrumban Eila és Petus alnádorok mellett. Minthogy pedig Móriczról biztosat nem tudunk, épen annyira lehetséges, hogy hivatalát már 1219-ben is viselte, mint a mennyire lehetséges, hogy 1221-ben hivataloskodott. És épen így a megokolás »döntő« érve, a 283 (95) sz. eset — »mert ebben Maurianus fordúlelő szolnoki udvarbíróként, holott mint láttuk, 1220-ban még Vitális viselte e hivatalt« — sem döntő, mert Maurianus csak ezen a helyen fordúl elő, s így nincs kizárva az sem, hogy még Vitális előtt, talán Tóbiás után viselte légyen az udvarbíróságot.
