Századok – 1905

Történeti irodalom - Karácsonyi János és Borovszky Samu: Az időrendbe szedett váradi tüzesvaspróba-lajstrom. Ism. Domanovszky Sándor 163

TÖRTÉNETI IRODALOM. 167 Az elrendezésen kívül azonban még más szempontok is jönnek tekintetbe. A kiadás kétségtelenül nagyszabású. De az ilyen nem hirtelen és nem laikusok használatára készült kiadással szemben követeléseink is nagyobbak, s az első követelmény mindig a kiadásnak minutiosus pontossága. E tekintetben azonban — sajnos — nem mondhatunk oly dicséretet, mint a milyet az elrendezés munkájáról mondottunk. A fac-simile nyomatot nem volt módomban az eredetivel összevetni s így erről nem nyilatkozhatom. De már az indexről — mely pedig ily fontos forrásmű használatánál és feldolgozásánál a kutatóra nézve, ha megbízható, igen becses — kimondhatom, hogy nem teljes. Minthogy az index rerum (tárgymutató) is bele van foglalva, sajnálnunk kell, hogy oly fogalmak, mint pl. fertő, pensa, mansio, noha a szövegben előfordulnak, mégis kimaradtak. De a melyek belekerültek is az indexbe, azoknál sincs felsorolva előfordulásuk mindegyik esete ; így hiányzik példáúl ws-nál a ius perpetuum (*131. 302.), •princeps exercitus-nál Loudan (*133. 303.), továbbá libertinus (*135. 304.), vagy pl. voiovoda (*102. 261.), Oroclii pristaldus (*287. 191.), Hurt (*359. 297.) stb. A megokolás számadatai sem szűkölködnek hibák nélkül ; pedig ezen a bajon egy kis gonddal könnyen lehetett volna segíteni. A 106 és 107 lapokon előforduló számoknak majdnem a fele helytelen; és később is gyakran hibásak a sorozatok határszámai. Pl. 110. 1. 289, e. h. 389; 115. 1. 64, e. h. 69; 124. 1. 113, e. h. 115; 126. 1. 274, e. h. 264; a 114-ik lapon pedig hivatkozás van a 73 sz. esetre, mint a hol Mike bihari ispán fordúl elő, jóllehet abban az esetben Mike nincs említve. De még a különben igen pontos Archontológia sem teljesen hibátlan. így pl. a megokolás (109. 1.) azt mondja, hogy »Miklós kir. udvarbíró . . . 1208 máj. 7. utántól 1209 máj. 7. utánig az udvarbíróság mellett a kevei, azután egy ideig a bihari ispánságot bírta« (Knauz I. 192. Tkalcié I. 20.); mindazonáltal az Archontologia 1209-ben és 1210-ben is csak »simul comes de Keve«-nek írja Miklóst s a bihari ispánságnál is csak Mihályt és Bánkot említi. Az 1213 év egyik legerősebb bizonyítéka (111. 1.) Smaragd szolnoki ispánsága, a mi az Archontologiából teljesen hiányzik. Ezen a ponton különben hivatkozik a megokolás a veszprémi káptalani levéltár egy oklevelére, mint a mely bizonyítja, hogy Smaragd 1213-ban még szolnoki ispán volt. Nem ártott volna ezt az oklevelet közelebbről megjelölni. A 127-ik lapon ez áll: »hogy Ladány falubeli Csépán Barcz üa Miklós nádor poroszlója, továbbá, hogy a 266 (15) és 271 (20) sz. szerint Füle (Fila) és Рок Móricz Barcz fia