Századok – 1905

Értekezések - VÉRTESY JENŐ: A Képes Krónika irodalmi jelentősége 1

4 VÉRTES Y JENŐ. középkor ideáljai. E két erény emelte föl a középkori ember szivét, a míg a műveltség hiánya fátyolt vont szeme elé. Bizonyos mértékig gyermeki, naiv, egyszerű lelkekkel van dolgunk. Az érzések nagyok és egyszerűek s épen ezért mindig van bennük bizonyos költőiség. Bárdolatlan indulataikat fékezi a hit s a tisztelet a hagyomány és felsőbbség iránt. Egy leomlott, túlművelt s egészen romlott világ romjain alakultak a középkori országok, s a nép még mindig fiatal volt, tele egészséggel, vérrel, duzzadó erővel, s a beteges túlzásokon is át-átcsillámlik az ifjúi jókedv és erő, mint a nap fénye a sötét góth ablakokon. Az állandó életveszély a legkisebbre szállította le az élet értékét. Nem volt sok kimélet az élet iránt s a vérontás megszokottnak tetszett. Kivétel alig volt. Barbarossa Erigyes mai szemmel nézve barbár, kegyetlen király. Oroszlánszívű Richárd egyszerűen vadállat. Pedig szívtelennek nem mondható a középkori ember. Megszánja a szerencsétlent s a könny zsilipje könnyen megered. Harczos, marczona emberek gyermekként sírnak, mint Szent László a mogyoródi csata után,]) vagy mint III. Edvárd kemény vitézei a megalázott calaisi polgárok láttára.2

) A keresztyénség egyenlőknek mondja az embereket, de mégsem azok. Lépcsők vezetnek fölfelé a királyokig, a császárig, egész az égig. A papok a kolostorokban mindent osztályoznak : erényeket, bűnöket, még az angyalokat is. A czímzések hihetetlen tömegét találjuk az oklevelekben, levelekben, könyvekben. A világért el nem hagyják azokat soha. Szálkái László iskolás könyve 8

) terjedelmes oktatást ad a levelek czímzéséről, pedig ez már a középkor határán van, és teszi egész komolyan. S ez a sok czímzés nem szolgai megalázkodás, mert őszinte lélekből ered. Az egyéniség erősen érvényesül ilyen korban. Kiváló uralkodók úgy rányomják jellemképöket a korra, mint a pecsét') Képes Krónika, 58. s) Froissart : Chroniques. Livre X. part. 1. chap. 16. ") Kézirata az esztergomi főegyházi könyvtárban. 1469-ben írta össze Szálkái a sárospataki iskolában. Az idézett hely Tibinus rhetorikája.