Századok – 1905

Értekezések - VÉRTESY JENŐ: A Képes Krónika irodalmi jelentősége 1

2 VÉRTES Y JENŐ. kori szentek legendái — valódi középkori legendák, melyekben sok a hit, de kevés a költészet, — mind Anonymus vagy Kézai Simon vagy Bogerius mester. Az egyetlen, melylyel e szempontból is igazán érdemes foglalkozni : a Képes Krónika. A mi e krónika külső történetét illeti, hozzávetőleg meg van már világítva.1

)' A krónika tanúsága szerint 1358-ban írták s az elbeszélés az 1330 évnél szakad meg. írója nem nevezi meg magát; kétségkívül papi ember, a hagyomány Márknak nevezte el2) s a krónikán rajta maradt a Márk krónikájának neve. írták e krónikát Nagy Lajos dicsőséges uralkodása alatt. A krónikás tőle telhető lelkiismeretességgel szedegette össze a meglevő forrásokból s azokból írta meg. Megtoldotta Károly király uralkodásával a havasalföldi vereségig. Hogy milyen forrásokból merített, csak hozzávetőleg lehet megállapítani. E hozzávetések veleje ilyenforma: Az első Árpádok történetének kellett bő leírásának lenni. Ezt írta át Kézai s a többi krónikás is mind. Ez äiZj a mit némelyek Nemzeti Krónikának neveznek, mely a legszebb magyar nemzeti hagyományokat őrizte meg. A mi a korát illeti, tehető II. Bélától III. Béláig. Mindenesetre Szent László szentté avatása előtti. Bizonysága az, hogy Szent Lászlóban a lovag,, a dalia eszményképét látta első sorban, valamint az is lciérzik belőle, hogy a köztudat már megformálta a nagykirály halántéka körűi azt a glória-formát. Ez is részekre szaggatható. Nem lehetetlen, — mert erre is vannak némely bizonyítékok — hogy a Salamon és a berezegek viszályát egykorú forrás adja elő.3

) Apró részletek vallanak erre. Az is kétségtelen, hogy az anachronismusok soha sem bizonyítékok az egykorúság ellen. A compilator teljes lelkiismeretességgel, szószerint írja ugyan át a forrást, de ') Marczali Henrik : A magyar történet kútfői az Árpádok korában. Budapest, 1880. — Panier Gyula: A magyar nemzet története az Árpádházi királyok alatt, II. köt. Budapest, 1899. 2) Baranyai Decsi János : Syntagma institutionum. Kolozsvár, 1593. — Toldy : Marci Chronica. Pest, 1867. Praefatio. B) Pauler id. m.