Századok – 1904

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Szent Paulinus és az avarok 917

SZENT PAULINUS ÉS AZ AVAROK. <127 berezeg bódításainak területére akart szorítkozni. A Drávától északra eső vidék keresztyénségének gondozását atyja utólagos jóváhagyásának reményében Pipin király 797-ben különösen is szent Arno juvavumi (salzburgi) püspökre bízta,1) III. Leo pápa pedig a következő esztendőben Salzburgot érsekségre emelte. Mindez Paulinus helyeslésével történt; mert midőn szent Arno még a 798 év végén Rómába ment, oda más püspökökkel együtt Paulinus is elkísérte s a bajor püspökökkel együtt kérte a pápát, hogy palliumot adjon szent Arnonak, a mi mégis történt.2) Az új érsek azonnal Karintliiába ment és annak — a hogy nevezték : Slavoniának vagy Sclaviniának — püspökévé Deoderichet tette.3

) Pipin intézkedését 803 októberében a (Salzburgban időző í\agy Károly is megerősítette.4

) Ilykép az avar háborúk idejében, a mi különben a dolog természetéből következik, nemcsak a politikai, hanem az egyházmegyei határok is bizonytalanok voltak ; általában véve mégis a Drávát lehet a salzburgi érsekség és az aquilejai patriarchaság határvonalának tekinteni.5

) Ezek a határok különben még sok villongásra adtak okot ; a kérdést jóval Paulinus halála (804) után. de még Arno életében, Nagy Károly — mint már római császár — 810 junius 14-én és 812 május 15-én csak Karinthiára nézve oldotta meg.0) Urso aquilejai patriarcha az aquilejai zsinatok irataiból bizonyítgatta, hogy Karintliia már a longobárdok honfoglalása előtt az ő egyházmegyéjéhez tartozott, a mivel szemben Arno, Zachariás. ITI. István és I. Pál pápákra (741—767) hivatkozott, kik ezt a tartományt elődeire bízták. A császár a Drávát rendelte határvonalúi s meghagyta, hogy ezzel beérve, többé ne vitatkozzanak. A Dráva kétségtelenül osztóvonal maradt Avaria területén is. Sőt, ha igaz, Nagy Károly a lorch-passaui püspökségnek is adott jurisdictiót a Rábáig7) s így Avarországot összesen három egyházmegyére osztotta. ') Conversio Bagoariorum et Carantanorum. MG II. XI. 12, 2) Ann. Juvav. maiores ad ami. 798. V. ö. Zahn : Urkundenbuch von Steiermark, I. 1. Nagy Károly levele Mignenél, 129. köt. 970. h. — Bóla külön 1. Zeisberg : Arno, erster Erzbisohof von Salzburg. (Sitzungsb. der kais. Akademie in Wien, 43. köt.) 3) Dahn id. m. III. 1056. 4) Migne id. m. 99. k. 76. h. 5J Kukuljevics szerint (ismerteti Margalits : Horvát tört. repertórium, I. 146.) volt idő, midőn a salzburgi érsekség egészen Eszékig terjedt. °) Hansizii Germ. Sacra, II. 120—121. Dümmler id. h. 22. (Archiv, X.) Fejér: Codex Dipl. I. 154—155. Fejér a czímben az állítja, hogy a salzburgi érsek Karinthián kívül Pannóniát is kapta ; ennek azonban az oklevélben nincs nyoma. 823 jun. 29. Jámbor Lajos császár az avarok tartomáuyában