Századok – 1904

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Szent Paulinus és az avarok 917

SZENT PAULINUS ÉS AZ AVAROK. <127 vidékére. Ezen a tájon az avaroknak szintén volt gyepüjök.1

) a mint liogy nem is hagyhatták védtelenül az ország nyugati határát, a mely felé vezet ma Budapest felől az olaszországi vasút fővonala. A Kerka mentén. Göcsej vidékén, a nyelvjárás igen sok tekintetben eltér a köznyelvtől ; e vidék lakosaiban sejtjük az avaroknak egy tömegben legtisztábban megmaradt ivadékait. A frankoknak, hogy a Dráva-Száva közén uralkodhassanak, biztosítaniok kellett ezt a gyepűt. Alkalmasint itt lakott az a tudun, a ki az év elején Aachenben meghódolt és megkeresztelkedett. így történt, hogy Erizzo a felvonulásban a 791 évi útvonalat követte s a Száva mentén haladt előre, a helyett, hogy a Muraközön keresztül tört volna be. A tudun azonban a háború kitörésekor megfeledkezett az aacheni keresztvízről s nem lett hűtelen a nemzeti ügyhöz. Ezt leghamarább Paulinus vehette észre, a kinek egyházi hatósága alá tartozott volna. Ugy látszik. Erizzo az ő figyelmeztetésére került errefelé, és mivel esküjét a tudun nem tartotta meg, nemsokára »megbüntette hűtelensége miatt.« 2) így került Paulinus versében Erizzo neve mellé a Iverka és a Mura neve ; így nyilt alkalma a friauli berezegnek, hogy újabb dicsőséggel tetézve térjen haza, Cividaléba. III. Pipin király már a dunai táborban tárgyalt Szent Paulinussal és más püspökökkel, hogyan nyerhetnék meg a legyőzött avarokat a keresztyénségnek. Abban állapodtak meg, hogy nem erőszakosan, hanem egyházi szónoklatokkal, a meggyőzés erejével fognak a térítéshez. Nem az emberektől való félelemmel és ijesztgetésekkel, hanem jóságosan, és »édességgel beharmatozva« szólnak hozzájuk s »nem viszik őket kényszerítve, akaratuk ellenére a keresztelő medenczéhez ; csak azokat keresztelik meg, a kiket a Szentlélek kegyelme megszállt és a kik leikök kívánsága szerint vágyakoznak az üdvösség után.« 3) Ez a valóban felvilágosult határozat a VIIi-ik század végének legszebb emlékei közé tartozik ugyan, de a muramenti tudun »megbüntetése« mégis azt gyaníttatta, hogy a katonák a pogánykodó avarokkal sem hajlandók másképen ez alatt az olaszországi Liris folyó közelében, a Fucinoi-tótól 37 km.-re fekvő Marruvium (Moréé) várát érti. (99. k. 683. h.) Arnulf császár ezt a folyót 890-ben Muorá-nak írja. (Árpádkori ;Uj Okmánytár, VI. 4. 1.) ') Pontelly térképvázlata a temesvári Tört. és rég. Értesítő, 1886. 191 — 192. lapjához. !) Einhardi Annales ad ann. 796. 3) Dahn id. m. III. 1055.