Századok – 1904

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Szent Paulinus és az avarok 917

986 MÁRKI SÁNDOR. civitatis Sirmiensis alias de Monasterio Bani vocata« s hogy a szerémi káptalan ott székelt.1) A Dunán átkelni ennél a bánmonostori északi pontnál, esetleg némi kitéréssel, Pétervárad és Újvidék, vagy pedig Ulok és Palánka közt lehetett. Mind a három rév a sirmiumbánmouostori gyepünek védelme alatt állott. Aventinus szerint az egyes gyepük közt 40.000 öl (= 10 német mérföld, vagyis 75 kilométer) lévén, ez a gyepű Csantavér. Szabadka és Horgos közt feküdhetett; de mivel Aventinus pontos méreteket nem adhatott,2

) valószínűleg pár kilométerrel odább észak-keletnek, Szabadka és Szeged közt feküdt, a hol forrásaink szerint valaha Attila főhadiszállása volt. Ez a gvepü uralkodott a Tiszába ömlő Maros torkolatán s kétségtelenül ez volt Avarország legfontosabb földvára. A 796 évi hadjáratban Erizzo <?zt a ringet vette be a friauli longobardokkal s itt kerítette kézre a khagán sok kincsét, melyet »a hunok« régtől fogva gyakorta tett berohanásaikkal különféle népektől raboltak.3) »Emberi elme Einhardus szerint4

) — nem is tud egy háborúra sem visszaemlékezni, mely a frankok ellen folyt s melyből azok inkább meggazdagodtak volna.« Erizzo Pipinnek, ez pedig Károlynak küldte el a kincseket, ki bőségesen megajándékozta velők a pápát, sőt előkelő embereit is. Képzelhetni, hogy Szent Paulinus aquilejai egyháza szintén részesült azon kincsekben, melyeknek egy része különben is arról a vidékről került a tisza-marosi gyepiibe. Nem valószínű, hogy Erizzo az odább északon levő gyepük ostromát megkísérelte volna, mert mint a frankok déli seregének vezére, csak a Dráva-Száva közének s a dunántúli vidék déli részének biztosítását tekinthette föladatának. A Maros torkolatától tehát egyenesen nyugat felé fordult, valahol Bajánál átkelt a Dunán, körülbelül Báttaszék, Dombovár, Kaposvár és Kanizsa irányában haladt előre 5) s minden más nagyobb folyó érintése nélkül — a mennyire Paulinus helyneveiből következtethetünk — így jutott el a Kerkae) és a Mura7

) ') Csánki id. m. II. 234—235. U. 2) Saját kifejezése szerint »distabant huiusmodi tutelae cireiter millia passuura quadraginta.« 3) Poeta Saxo id. h. ') Vita Caroli Magni, cap. XIII. s) Ez a magyarázata annak (Zeuss : Die Deutschen, 738. 1. ), hogy a Pelissa (Balaton) és a Dráva töve közt levő Alsó-Pannónia a frankok kezébe került. ") Paulinusnál Corca (a Monumentákban), Mignenél sajtóhibából Corea. ') A Mon um. szerint Marua, Migne szerint teljesen értelmetlenül Maruvio, a mi azután őt arra a furcsa föltevésre vezeti, hogy Paulus