Századok – 1904

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Szent Paulinus és az avarok 917

SZENT PAULINUS ÉS AZ AVAROK. <127 Hringnek mondtunk«, a földdel tette egyenlővé,1

) s télen nagy kincscsel és dicsőséggel tért haza atyjához Aachenbe. Ez voltakép Erizzo diadalának újabb említése, mert mm gyepű bevételéről ezúttal sem szól; arra pedig nincs megbízható adat, hogy maga Pipin nemhogy a Tiszán, de még a Dunán is átkelt és keleten harczolt volna. Egyéb forrásokat mellőzve, Paulinus is Erizzo nevével hozza összeköttetésbe a Tiszát abban a versében, melyet Erizzo haláláról írt. »Sírjon velem Timavo sziklája, s a kilencz folyam, mely kilencz forrásból ontja vizét.2) Mely sziklák nyelik el az Ion-tenger hullámait, a Duna, Száva, Tisza, Kulpa, Morva, Xatissa, Kerka. Isonzo vizeit? Henriknek előttem édes nevét sirassátok Sirmium térségei, Aquileja földjei, Cividale (Forum Julii) mezei« ... Xem a kellő sorrendben, de mégis érthetően mondja el ebben Paulinus, hogy avar hadjáratában Erizzo mely helyeket érintett. Cividaléból és Aquilejából, a Xatissa folyó mellől indult ki; átkelt az Isonzón, elhaladt a Timavo vagyis a Bjeka (Recca) mellett, mely Trieszt közelében 60 m. szélességben tör elő s Duinonál ömlik az Adriába. Ez a búvó patak Trieszt felől délkeleti irányban a Kulpa völgyébe kalauzolta; Sziszeknél kelt át a Száván s annak balpartján vonult Sirmiumig. Idáig azon az úton haladt, a melyet valószínűleg 7!)l-ben is követett, midőn a sirmiumi gyepűt bevette. Egy ilyen gyepiinek kerülete Aventinus szentgalleni barát egykorú tudósítása szerint 50.000 öl, átmérője tehát körülbelül 30 kilométer. Igy a gyepű legdélibb pontja a Száva mellett Sirmiumnál s a Duna mellett Bánmonostoránál (ma Bánostor) volt. A két hely összetartozása abból is kitűnik, hogy 1334-ben a pápai tized-lajstrom szerint »parochialis ecclesia s. Jacobi apostoli J) A ringek földvárak voltak, a miket az ellenség kirabolhatott, a bennök levő faházakat, sátrakat felégethette, de a beégetett földből készült sánczokat aligha volt ideje széthányni. Hazánkban ma is több ilyen gyepű van ; a szentannait magam is ösmertettem. (Archaeologiai Értesítő. 1884. és Arad Története czímű munkám I. köt.) Másokat nem említve, Téglás Gábor újabban majdnem valamennyit fölmérte, meghatározta és leleteiket jegyzékbe vette. A magyar historikusnak tehát ezen helyszíni kutatások alapján, melyeknek részletei azonban nem tartoznak ide, joga van másképen gondolkozni az avar ringekről és Nagy Károly egész avar háborújáról, mint a csupán könyvek alapján dolgozó külföldi tudósoknak. a) Vergilius után (Aeneis, I. 245 — 247.) említi a Timavus forrásait, azt a kilencz nyílást, hol a folyó a hegy nagy morgása közt szökell ki mint a kiömlő tenger, s a vidéket zajló hullámokkal messze elönti. Büdinger (Oest. Gesch. I. 143.) ezt ízléstelen reminiscentiának tartja l'aulinusnál. Annyi bizonyos, hogy a felsorolt kilencz folyó nagyon különböző helyeken ered.