Századok – 1904

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Szent Paulinus és az avarok 917

SZENT PAULINUS ÉS AZ AVAROK. <127 most vállalkoztak először. Aquilejában ugyan a gyülekező liadak sok kihágást követtek el, mind a beszállásolás, mind az élelmezés és legeltetés dolgában, Szent Paulinus azonban patriarchal trónjáról mégis szívből megáldotta az első támadó harczba induló földiéit, sőt bizonyára el is kisérte őket és tanuja volt győzelmöknek.1) Erizzo hadai csakhamar elfoglalták a Száva és a Dráva közét (a mai Horvát-Szlavónország nagyobb részét), augusztus 23-án nyilt mezőn fényes győzelmet arattak az avarokon s még aznap elfoglalták egyik gyepüjöket (vallum, ring), minden valószínűség szerint Sirmiumot, a hol sok kincset ejtettek zsákmányul.2) Szent Paulinus lehet az a névtelen püspök, a kiről Xagy Károly megemlékezik Fastrada királynéhoz (megh. 894.) intézett levelében, melyben a győzelemről értesíti.8) Sirmiumot ugyan az avarok 583—585 táján elpusztították,4

) de a hajdani fényes városnak több temploma, pl. szent Demeteré, még a XII-ik században is állott s környéke úgy meg volt erősítve, hogy szent Demeter nevét viselő apátságát IV. Incze pápa még 1247-ben is menedékhelyűi ajánlotta a tatárok megújulható támadása ellen ; a régi Sirmium egyik városrészének helyén pedig az egész középkoron keresztül Szent-Iréne vagy Szent-Erenye városa állott, a hol a szerémi püspök tartózkodott.5) Szent Paulinus méltán remélte, hogy ezt a püspökséget, melynek a keresztyén egyházban olyan fényes múltja volt, az avarok meghódítása után már a szomszédságnál fogva is az ő egyházi fenhatósága alá kell rendelni. Egyébiránt a hadjárat megindításának inkább politikai, méginkább pedig hatalmi czéljai voltak, s a keresztyénség terjesztése, a mi a főpapok jelenlétét a foglalásnál is kívánatossá tette, tulaj donképen csak ') Ezt ábrázolják a már említett képek. s) A hadjárat ezen részéről 1. Nagy Károly levelét Fastrada királynéhoz Jaflfé : id. m. IV. 352. A sereg másnap is ott pihent az elfoglalt vallumban, melyet azonban a király nem nevez meg. Nagy Géza szerint (A m. nemzet tört. Szerk. Szilágyi Sándor. I. köt. CCCL. 1.) ez a hely valószínűleg Sirmium volt. Ezt a föltevést az is támogatja, hogy Ei-izzo herczegről írt versében (Migne id. m. 99. köt. 683. h.) Sirmiumot is azon helyek közt említi Paulinus, a melyek Henrik édes nevét siratják. 3) Jaffé id. m. IV. 352. — Migne id. m. 99. köt. 73. és 528—529.1. — Grion : Guida storica di Cividale, 81. 1. Egyébiránt Nagy Károlyt más főpapok is kisérték dunai hadjáratában; pl. Angilramnus érsek és Sympertus püspök, a kik útközben (az első 791. okt. 25.) meghaltak. — Migne id. h. 528-529. 4) Weiser : A régi Sirmium hatszázados története. (Kalocsai főgymn. Értesítő, 1881—1882. 3—37. 11.) 6) Csánki: Magyarország tört. földrajza, II. 238—239. 1. Az 1229-ben visszaállított szerémi püspökségről olv. Balics : A kath. egyház története Magyarországban, II. köt. 2. rész. 29—31. 11.