Századok – 1904

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Szent Paulinus és az avarok 917

982 MÁRKI SÁNDOR. ürügyül szolgált.1

) Hiszen az avarok egy része,2

) sőt talán épen legnagyobb része3

) keresztyén volt s így a elöntő csata után a frank királynak legfeljebb az iránt kellett intézkednie, hogy »az új alattvalók lelki gondozásában a folytonosság meglegyen.«4) Erre a 792-iki regensburgi zsinaton, a hol Paulinus is megjelent, még korai lett volna gondolni ; másrészt azonban az a körülmény, hogy Károly ugyanakkor, 792 aug. 4-én, az aquilejai patriarchatus kiváltságait növelte, azt gyaníttatja, hogy ezzel is előkészíteni akarta újabb, fontos feladataira. A második avar háború 792-ről a szászok lázadása miatt elmaradt ugyan, de Károly folytatta előkészületeit, pl. a dunai hajóhíd megépítésével s a llajnát, Majnát és Dunát (voltakép a Kednitzet és Altmühlt) összekötő csatornák tervezésével ; a mi, hogy seregeit gyorsan szállíthassa keletre, olyanforma feladat volt reá nézve, mint napjainkban észak-keleti Ázsiában való uralmának biztosítása végett Oroszországra nézve a szibériai vasút kiépítése. Az avar hadjárat nemcsak 793-ról, hanem 794-ről is elmaradt ugyan, azonban a 794-iki frankfurti birodalmi gyűlésen (konventen) és a vele egyidőben tartott zsinaton, melyen Paulinus is megjelent, ez utóbbiuak bizonyára nemcsak Elipandus eretnekségével kellett foglalkoznia, hanem az avar egyház déli részének szervezésére is előkészülnie. Ezen a zsinaton, mint elnök, belenyúlt Károly a hozzá nem tartozó spanyol egyház ügyeibe is; képzelhetetlen tehát, hogy midőn pl. a közlekedési hálózat javításával oly kitartással készült Avaria elfoglalására, számításba ne vette volna bizton remélt győzelme esetére az avar egyház szervezését. Szent Paulinus körülbelül három év óta különben is megfordult Karinthiában, hogy Isten igéjét hirdesse. Nemsokára egy avar tudun 795-ben követeket küldött a Lippe forrásainál liinei táborában időző Károlyhoz és késznek nyilatkozott mind a hódolatra, mind a keresztyénség fölvételére. Mindkettő megtörtént, midőn 796-ban — még a szász háború kitörése előtt — a tudun megjelent néhány főemberével együtt Aachenben; meghódolt, megkeresztelkedett s gazdagon megajándékozva tért haza. Valószínűleg papokat is vitt magával, hogy népét az új vallásban megerősítse. Nem valószínű, hogy ennek a térítésnek eszközlője s ') Dalin : Urgesch. der germ, und rom. Völker, III. 1024. a) Márki Sándor : A középkor kezdete Magyarországban. Századok, 1890. 320. 1. 3) Hummer : A kereszténység nyomai Magyarország mai területén a honfoglalás előtt. Katholikus Szemle, 1894. 516. 1. «) U. o. 518.