Századok – 1904

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Szent Paulinus és az avarok 917

978 MÁRKI SÁNDOR. annyi bizonyos, hogy 800 nov. 2^-ike és 8ol április 25-ike közt, a mikor Károly Kómában tartózkodott, egyháza ügyeinek szor­galmazása végett ő is megfordult az örökvárosban. III. Leo pápa 803-ban őt küldte legátusnak az aacheni zsinatra, hogy nevében és helyette elnököljön, s így jelentékeny része van az egyházi javak oszthatatlanságáról és a püspököknek a papság és né]) által való szabad választásáról hozott határozatokban. Alig érkezett haza, 803 május 9—16-ika közt Altinoban (az Adria partján) tartott zsinatot, mivel a szomszéd Grrado patriarcháját a velenczei dogé elfogatta, megsebesítette és a legmagasabb torony tetejéről ledobatta. A zsinat a főpap halálának megtor­lására Károly császárt kérte meg.1) A következő esztendő elején, 804 január 11-én, Pau­linus is elköltözött az élők sorából. Cividaléban, ugyanazou templomban temették el, a hol 796-ban a zsinatot tartotta. Talán barátja, Alcuinus írta sírjára ezeket a verseket: Itt pihen, itt nyugszik L'aulinus, a szónok, örökké ; S a méltó atyaságot e sír méltó befogadni. E templomba irigy ellenség lépni ne merjen ; Gyorsan szét ne riaszsza a lélek régi barátit, — Krisztusi nagy szeretet kapcsolta a szívókét össze.") Aquilejában, Cividaléban és Karinthiában azonnal mint szentet kezdték tisztelni, s tisztelete csakhamar elterjedt a frank birodalom más részeiben is. Kopasz Károly idejében (875—877) a litániában más szentekkel együtt őt is segít­ségül hívták. 1139-ben Cividaléban már kápolnája volt, holott a cividalei 1254 évi misekönyvben, mely a római kúria előírása szerint készült, nem említik a szentek közt; ellenben egy 1303 évi kalendáriumban január 11-ikére teszik emléknapját, melyet a patriarcliaság területén mind máig ép úgy megülnek, mint a hogy — szintén szentté avatás nélkül — a magyarok is szent gyanánt ünneplik Margitot. Paulinusnak már említett theologiai munkáin kívül vallá­sos költeményei is maradtak; pl. 151 hexameter a hit szabá­lyáról ; s ) egyes hymnusok, pl. szent Péter kathedrájáról, Péter és Pál nevenapjáról, az Ur föltámadásáról, szent Simonról, egy templom felszenteléséről; továbbá egy vers Krisztus szüle­téséről.4 ) Ezek a hexameterek és jambusok jóformán csak ]) Szent Paulinusnak ez ügyben a császárhoz intézett levele, u. o. 511 — 516. A jegyzetek u. o. 516—520. h. 2) U. o. 90. hasáb. A patriarcha legjelesebb barátai voltak maga a császár, ennek negyedik felesége Liutgard. Henrik friauli herczeg és Alcuinus. U. o. 109—117. 3) Migne id. m. 99. köt. 467—472. A jegyzetek u. o. 472—480. h. *) U. o. 480—504. h.

Next

/
Thumbnails
Contents