Századok – 1904

Történeti irodalom - Reich; Emil: Foundations of modern Europe. Ism. Kropf Lajos 892

TÖRTÉNETI IRODALOM. 893 négy fejezet Napoleonról, egy-egy fejezet a Napoleon bukását követő visszahatásról, az 1830 és 1848-iki forradalmakról, Olasz­ország egységéről, Németország egységéről, s végűi a franczia­német háborúról. A könyvet rövid utószó s egy terjedelmes név- és tárgy­mutató zárja be. A szerző stílusát, eszejárását, merész általánosításait, még merészebb összehasonlításait a hazai olvasó közönség már ismeri egy korábbi munkájából, melyet a magyar irodalomtörténetről írt, szintén angolúl, s a melyet egy irodalomtörténeti szaklapunk említett hibái miatt annak idején élesen megbírált, sőt angol és franczia lapok is megróttak. Ebben a tekintetben ez újabb munkája szakasztott mása az előbbinek. A munka több helyen érinti a hazai eseményeket is, és a higgadt olvasó itt is akárhányszor fogja kétkedőleg vagy tagadólag csóválni a fejét. V. Ferdinándról pl. azt állítja a szerző, hogy teljesen nejének s az ő kamarillájának befolyása alatt állott. Azonban »quellengerecht« beszélve, nem annyira a császárné, mint inkább Zsófia főherczegnő volt az, a ki »Jellacsicsot és horvátjait a magyarok ellen uszította.« Érdekes lett volna megemlíteni, hogy az 1848 decz. 2-iki trónváltozást Palmerston lord már a megelőző április-hóban javasolta. Kossuthról azt írja szerzőnk, hogy föllépése, megjelenése »most majestic« volt, hogy hírneve valószínűleg növekedni fog a jövő századokban. Ez is egyéni vélemény dolga, s voltak és vannak sokan, a kik e tekintetben nem értenek egyet a szerzővel.1) Nem értem azon angol, amerikai vagy más nemzetbeli egyéneket, kik pártszenvedélyből, párt-taktikából vagy épen osztrák zsoldért gyalázták Kossuthot, mint pl. annak idején a Times, hanem a teljesen higgadt, pártatlan szemlélő­ket. Ilyen a többi között Ampere, a híres franczia tudós, ki csupa kíváncsiságból megy el, hogy megnézze mikép fogadják az amerikaiak a partjaikon kikötő magyar forradalmi vezért. Szerinte »Kossuth avec son bonnet hongrois et son manteau noir a un peu l'air d'un bon pauvre à un enterrement.« De lassanként hozzá szokik, és mint sok más ezer ember, Kossuth személyes varázsának hatása alá esik ő is, és azt találja, hogy »il a l'air noble et un certain calme plein de dignité et de douceur.« Kossuth hírnevét illetőleg legyen szabad két angol mun­kából idéznem. Az első egy ifjúsági irat, a jól ismert Тот Browns Schooldays, melynek 1858-iki kiadása (Tauchnitz) 1j Majd megmondják a »jövő századok*, hogy kinek volt igaza. Szerlc.

Next

/
Thumbnails
Contents