Századok – 1904

Történeti irodalom - Schmitt; John: The Chronicle of Morea. Ism. Kropf Lajos 894

894 TÖRTÉNETI IRODALOM. fekszik épen előttem. Ebben (165. 1.) olvashatjuk a következő sorokat: »De hát mit várhatunk, ha csak oly szegény vitéz baklövőkkel van dolgunk, mint Kossuth, Garibaldi és Mazzini, és igazságos ügyekkel, melyek nem diadalmaskodnak az ő kezükben ? « A másik idézetet az Encyclopaedia Brittanica egyik nemrég megjelent pótkötetéből veszem, melyben a Prefatory essay-ben Edward Dicey ezt írja a Vanished illusions (eltűnt ábrándok) dolgában: »Hol van most a külföldi hazafiak kultusza? Ha Kossuth, Garibaldi, Samyl, Ledru Rollin vagy Mazzini köpenyének valamely öröklője megjelennék mai napság Angliában, teljes közönynyel fogadnák őt, vagy pedig átadnák a rendőrségnek.« Magam is kötve hiszem azonban, hogy a rendőrségi bíróságon tiíl vinnék a pört ellene. Arra nézve, hogy Kossuth Lajosnak neve mennyit veszített régi varázserejéből, legalább Angliában, van más tünetünk is. Midőn emlékiratainak első kötete magyar és német nyelven megjelent, annak idején az angol napilapok egész hasábokat közöltek belőle fordításban. Rövid időre rá megjelent a kötetnek angol fordítása, és a radikálisok azonnal óvást emeltek a munkában közölt némely állítások ellen. Több kötet nem is jelent meg belőle angolul. Az is jelentős dolog, hogy az emlékiratoknak csupán három első kötete van meg magyarúl a British Museum könyvtárában; a német kiadásból talán még ennyi sincs ; s midőn egy londoni könyvárus czég nemrég megküldötte mutatványúl a későbbi kötetek egyikét, a könyvtár igazgatósága visszaküldötte azt. Tehát ügy látszik, nem tartották érdemesnek a megvételre. Ez elég szomorú dolog, de : »facts are stubborn things« — mondja az angol. Szerzőnk valószínűleg nem felelős a névmutatóban található azon állításért, hogy gróf Széchenyi István a magyar forradalom fejleménye (outcome) volt. Magából a szövegből ez a merész állítás nem olvasható ki. Mint furcsaságot meg kell még említenem a szerző azon állítását, hogy most Kossuth Lajos fia vezeti az egész magyar nemzetet. KROPF LAJOS. The Chronicle of Morea. Edited by John Schmitt. London, 1904. 8-r. XCII, 640 1. Egy térképvázlattal. E munka a Methuen czégnél a Bury tanár kiadásában megjelenő Byzantine Texts sorozatnak egyik kötete. A sorozat két más kötetét (Psellus volt az egyik, Evagrius a másik) már néhány évvel ezelőtt a Budapesti Szemlében ismertettem. A moreai verses krónika tartalmát régi idők óta ismeri