Századok – 1904

Történeti irodalom - Reich; Emil: Foundations of modern Europe. Ism. Kropf Lajos 892

892 TÖRTÉNETI IRODALOM. a megélhetési viszonyok szempontjából vizsgálja. így jut el a mű második részéhez, melyben a történelem idealismusa czímén a vallásra, az etliikára, a socialis viszonyokra és a kulturális eszmére egyformán súlyt helyező, egyedül helyes történeti irányt fejtegeti, melynek kellő mértékben természetesen a determinista történeti irányok által egyoldalúan kizárólagosaknak hirdetett tényezőket is figyelembe kell vennie. Mindezen fejtegetések elég világosan s a tárgy nagy terjedelméhez képest igen kicsi füzetben elég részletesen vannak megírva. Csak azt kérdezzük, hogy ha szerzőnk aránylag oly tüzetesen foglalkozik sok, jórészt jelentéktelen hatású író felfogásával, mint Le Bon, vagy akár De Greef is, miért mellőzi pl. Lamprecht-et, kinek mindent gazdasági okokból magyarázó iránya annak idején nagy feltűnést keltett, bár a kísérlet, igaz, nem sikerült. Barth-tal sem foglalkozik érdeme szerint, bár többször hivatkozik reá. Sombart sociologiája is sokkal nagyobb hatású napjainkban, hogysem többet ne érdemelne a történelmi materialismus »többé-kevésbbé tudományos színezetű« képviselői közt való megemlítésnél. (35. 1.) A mi pedig az egyoldalúságtól ment, igazán helyes történet-bölcseletre vonatkozó fejtegetéseket illeti, itt valószínűleg szerzőnk sem veszi szószerint azt a mondást, hogy »a történelembölcseletnek ... vissza kell mennie a metafizikához.« (61. 1.) A különböző történeti irányok ismertetésére tett kísérlet mindenesetre dicsérendő, s lia nem is meríti ki a kérdést, legalább némi tájékozást nyújthat a sokféle felfogás összevisszaságában. SZENTPÉTERY IMRE. Foundations of modern Europe. Twelve lectures delivered in the University of London, by Emil Reich. London, 1904. Kis 8-r. X, 262. 1. Mint a czím mutatja, ezen munkácska dr. Reich Emil hazánkfiának tizenkét felolvasását tartalmazza, a mit tavaly a londoni egyetem épületében az University extension tanfolyam hallgatói előtt tartott a mai Európa megalakulásáról 1760-tól 1871-ig. Ámbár tulajdonképen Európáról /van szó, mindjárt az első fölolvasás az amerikai Egyesült Államok függetlenségi harczának (1763 —1783) van szentelve, mert a szerző véleménye szerint e háború »valósággal és par excellence európai nemzetközi esemény volt.« Ezt követi két fejezet a nagy franczia forradalomról,