Századok – 1904

Tárcza - Vegyes közlések - A német orvos- és természettudomány-történelmi társulat 812

TÁRCZA. 815 DEME, hivatkozással Cz. F.-ra, egyenlőnek vétetik Demetrius-sal. — Cz. P. azonban mást mond ; szerinte Derne am. Damianus. Ugyanígy Kubinyinál (Nyr. 18 : 86). DOB, DOBOS. Nagy Gyula már 1878-ban (Nyr. 7 : 317) idézte az Árpádkori Uj Okmánytárból (6 : 465): »meta exit ad vnam arborem que wlgo doob vocatur.« Ez oklevelet Kulpatő nevű birtokról a zágrábi káptalan 1228-ban állította ki, s fenmaradt Nagy Lajos királyunk 1359-iki átiratában, mit I. Lipót 1699-ben erősített meg. (Kir. Könyv. XXVI. köt. fol. 1.) A zágrábi provenientia kétségtelenné teszi, hogy ez a dob (vagy doob) tölgyet, tölgyfát jelentett s Nagy Gyula helyesen jegyzi meg, hogy a számos Dob, Dobi, Dobos helynévben nem ez a fanév maradt-e meg ï V. ö. Almás, Fűzi, Füzes, Szil, Szilas, Tölgyes stb. Az Oki. Szt. erről mit sem szól s minden Dob-ot és Dobos-1 tympanum-nak és tympanistes-nek magyaráz. ECSELLŐS ? Hibás olvasás. Nem Ecsellős, hanem Ehellos, s nem is az eesel igéből származik, hanem az » Achilleus« keresztnév elferdítéséből. V. ö. Kubinyi Ferencz (Turul, 3.: 176). ECSETES. На a XV. században élt egy Ecsetes család, kétségtelennek tartom, hogy nem a »setaceum habens, bürste habend«-től, hanem az ős mesterségétől, az ecset-csinálástól (pectinifex) kapta nevét. V. ö. Fésűs (már szintén a XV. században), Fazekas, Kerekes, Köteles, Lakatos stb. ETETÉS : veneficium, intoxicatio ; Vergiftung, giftmischerei. NySz, Nincs meg a helyén, noha megvan az »ember-ölés« czikkben. FALKONY : bombarda muris rumpendis ; mauerbrecher. — A falkony, ha lőttek is vele várakra, nem volt »faltörő«, sőt. inkább igen is kicsiny fajta tábori ágyú. V. ö. Bárczay, 2 : 251—255. és Bartal, 263. — Jobb lett volna falcona, falconeta, falkaune-val értelmezni. V. ö. DuC. és Grimm. — Hiába való törekvés az újabbkori fogalmakat classikus latinsággal kifejezni akarni. FARAGÓ-KÉS. Nincs értelmezve, pedig már Mártontól kezdve (1803) megvan minden szótárunkban. FA-TÁLAS. Értelmezés nélkül, csak utalással A MTsz-ra. De A tálas megvan már MA., PP., PPB.-nál = »theca Scutellaria ; schüssel-rähme, wo man die Schüsseln hinthut.« FERTŐN : drachma ; der fünfte theil des lothes. A latin ós a német értelmezés ellentmondanak egymásnak, mert a drachma a latnak nem ötöd, hanem negyed része. A tévedést egy a NySz-tól idézett régi adat okozta. Szilágyi Benjámin, Comenius Januájának fordítója, alkalmasint a quintinus (quentchen) etymologiájától félrevezetve, a fertonról azt állítja, hogy a »lótnak ötöd része.« Szilágyi e tévedése a Janua későbbi (1724-iki és 1729-iki) kiadásaiban már helyre van igazítva. —• V. ö. Grimmnél : quentchen, quentin, és PP.-nál : drachma am. köntiDg. FERTON-PÉNZ. Nincs értelmezve. Magyarázatát 1. Du Cangenál = »fertonales deoimae ; hellerzins.« FOLYÓ-GERENDA : querbalken. Ismeretes, hogy a régi nyelvben a » folyó« melléknév igen sok esetben annyit tett, mint a mai futó (currens, cursor) : »A király folyói = cursores regis ; folyó borostyán, folyó követ, folyó pénz, folyó posta.« Már eleve hihetetlen, hogy a folyó-gerenda kereszt-gerendát jelentsen ; kiérezni már magából a szóból, hogy annak valamiféle végigfutó gerendát kell tennie. Maga az idézet is megkülönbözteti a »keresztül való gerendát« a »folyó«-tól. Az a sokszor oly mélyen