Századok – 1904

Tárcza - Vegyes közlések - A német orvos- és természettudomány-történelmi társulat 812

814 TÁRCZA. BALATA ? Hibás olvasás. Helyesen : baláta. V. ö. Anjou-Okmt. IX. 563. és Helys. Névt. — Jelentésére ugyanaz mint a malaka, moláka, Göcsejben : beláka, beláta. BARLA : baculum ; krücke. Nem hihető, hogy a Barla családnév ezt jelentené. Sokkal természetesebb Kubinyi Ferencz fejtegetése (Nyr. 18:87), mely szerint Barla keresztnév, és pedig am. »Barleus.« A XIII. századból négy Barleus vau följegyezve. Comes Barleus, castellanus Strigoniensis ; Barleus, filius Bathus de villa Kórsak ; Barleus, filius Buzad de Karacha ; Barleus, filius Ban de Diwék. (Kovács N. Névm. AYenz. Árpk. Okmánytárához.) Barlafalva most is van Szatmárban. BERETVÁS : novaculum habens ; rasiermesserhabend. Személynévre nagyon is szószerinti fordítás. Már Kresznericsnél is megvan : borotvás = tonsor, még pedig régi íróból idézve. V. ö. CzF. és Ball. BIKAPÉNZ. Nincs értelmezve. Már Simái Kristóf jól megmagyarázta szótárában : »pecunia pro intertentione tauri a vaccam habentibus dependi solita.« — V. ö. Kr. és CzF. BORÉGETŐ : coctor vini e frumento facti. Nemcsak itt, hanem sok más helyütt is (pl. égetett bor, égett bor stb. czímek alatt) a borból készült pálinka »vinum e frumento factum«-nak van nevezve, még a XYI. századi idézetekben is. A bor nem frumentum ; és különben is gabona-pálinkát nálunk a XVI. században még nem igen főzhettek. — Helyesebb lett volna »vinum adustum«-nak (MA., PB.) s a borégetöt »coctor vini adusti«-nak nevezni. BÜKK-NYEST : melis genus. Nem az. Mogyoró-nyest, büknyest : martes arboraria, baummnrder. V. ö. SI. és CzF. (mogyoró-nyest czikkben.) CSAPLÓ-KUPA. Nincs értelmezve. A hordó csapraütésekor a lyuk elé tartott s a csap alatt hagyott »kármentő« edény : zapftrog, vagy zapfkrug. V. ö. csapos korsó. MTsz. CSAPOS. Nincs értelmezve. Az idézet ez : »Vnus cantarus chapos.« Bizonyosan ugyanaz, a mi a csapos korsó. MTsz. CSÁSZÁR.LAPÁT ? Nincs értelmezve. Bégente a vízi molnárok azt a rndat, melylyel a malomkövet fölemelték, császár-nak nevezték. Cságolyi Ferencz henyei molnár (Zalaszentiván mellett), kitől ez adatot kaptam, régi fajta elnevezésnek mondta ; ma már nem járatos. Valószínű, hogy a lapát formára kiszélesedő »császár«-1 nevezték hajdan császárlapát-nak. CSATLÓ-FA : leiste, querholz. Nem szabatos magyarázat. Ma is élő ács-mesterségi műszó, s jelentése : binderiegel. Ball., zange, Frecsk. CSÖRCZ. Noha Kéthei Prikkel Marián inár 1899-ben (Ny. 28:219.) megmutatta, hogy a régi csörcz »feketét» jelentett, mégis a NySz.-beli találomra kigondolt értelmezés, melyben Szarvas maga sem bízott, van ide is fölvéve. CSULYA, bunium bulbocastanum ? Az 1517-ben élt Csulya Mihály bizonyosan nem ettől kapta a nevét, hanem minden valószínűség szerint az ő füle formájától. DÁMA. Méltán van a »mulier, femina praenobilis ; dame« értelmezés megkérdőjelezve, mert csakugyan teljes lehetetlen, hogy nálunk már a XIII. század első felében jobbágyokat dámának neveztek volna, mikor a dáma szó csak a XVIII. század első feléből, sőt a németeknél is a »dame« csak a XVII. elejéről mutatható ki. (V. ö. Kluge : Etym. Wört.) Azoknak a jobbágyoknak nem is Dáma, hanem Dama (vagy Damakos vagy Dámján, v. ö. Demjén = Derne) volt a nevök.