Századok – 1904

Tárcza - Vegyes közlések - Radvánszky Béla báró értekezése Balassa Bálint és Rimay János barátságáról 810

810 TÁRCZA. és műveiket, s egyebek közt az őseredeti török verselésnek a hangsúlyos magyar verseléssel való rokonságát mutatta ki számos példával. A második osztály jun. 13-iki ülésén b. Radvdnszky Béla t. tag olvasta fel Balassa Bálint és Rimay János barátsága ez. dolgozatát. Eddig ismeretlen adatok alapján ismertette a korszak társadalmi rajzának keretében a két kiváló költőnek irodalmunkra nézve is termékeny baráti viszonyát egymáshoz. A XVI-ik század nyers, szellemileg szegény társadalmi életében, a ki az irodalmat és tudományt szerette, bizony egyedül érezte magát, a mint ez Rimay panaszából is kitűnik ; de ha két rokon lélek talált egymásra, annál nagyobb volt a kölcsönös megbecsülés, annál melegebb a baráti vonzalom közöttük. Az előkelő, kiváló testi és lelki tulajdonságokkal megáldott Balassa Bálint életéből is látjuk, hogy kora viszonyai között sehogy sem érezte jól magát. Lobbanó szíve, fékezhetetlen indulata sok bajt szerzett neki, vigasztalást csak a Múzsa adott lelkének. Kevés számú, de annál hívebb barátai sorában a legkiválóbb Rimay János. Rimay gyermekkoráról keveset tudunk. A Balassák udvarában nevelkedett, s jóllehet a két költő között nagy volt a korkülönbség, igen korán kifejlődött barátságuk. A gyermek Rimay fogékony lelke bámulattal telt el Balassa iránt s követni igyekezett őt. Balassának bizonyára jól esett, hogy a korán érő gyermek megérti ; ezért magához emelte, bizalmával tisztelte meg. Verseit a 10 —12 éves gyermek ítélete alá bocsátotta, hogy Ízlését ezzel is fejleszsze. Tapintatos mester volt, a ki tanítványa kísérleteit szeretettel fogadta, törekvéseiben biztató szóval bátorította. О plántálta a szépet és jót Rimay szívébe, s bármennyire különbözött is jellemök, a költészet szeretete kiegyenlített minden ellentétet köztük s igaz barátsággal fűzte össze őket. Barátságuknak irodalmunk köszönhet legtöbbet, mert Rimaynak mestere halála után fő törekvése, hogy annak emlékét méltóan megörökítse. Ezt a czélt szolgálja Balassa Bálintnak Esztergom alá készületi, mely művében Balassa Eerencz hősi halálát is »megékesíti« verseivel. Balassa Bálintnak ellensége, rágalmazója halála után is akadt. Ezek ellen írta meg Rimay a Balassa életrajzát és apologiáját, mert »valakiben a jóságok meghaladták és fölyűl multák az vétkeket«, az megérdemli a dicséretet. E munkát Nádasdy Tamás nevének szentelte s tutoráúl Darholcz Kristófot kérte fel, a ki azzal adózott Balassa emlékének, hogy az őt dicsőítő verseket és iratokat összegyűjtve kiadta. Ezt fordította magyarra Rimay s ennek elébe csatolta az apologiát. A munkából egyetlen egy példányt sem ismerünk, de ajánló leveléből értesülhetünk tartalmáról, Darholcz Kristófnak 1602-ben történt halálából pedig azt következtethetjük, hogy a munka még 1602 előtt jelent meg.