Századok – 1904

Tárcza - Végh Kálmán Mátyás: Levél a szerkesztőhöz 807

808 TÁRCZA. romokat adnánk. Különben vallásos elmélkedései sincsenek törté­neti vonatkozások nélkül. A mindössze kilencz sort kitevő két részlet elhagyásával csak azt tettem, a mit tennem kellett. A magyarázó jegyzetek elmaradása miatt emelt kifogása alaposabb a bírálónak. Én azonban az olvasás folytonosságát jegyze­tekkel nem akartam zavarni ; külöüben is helyesen érthetőkké csak egyéb művek olvasásával válnak a vallomások. A magyartalansággal kapcsolatban hajtogatott szolgaiság vád­ját visszautasítom. Olvassa el Keller Imre a, Magyar Közélet 1903 évi 9. számában egy jeles tollú írónknak munkámra írt bírálatát, s megértheti belőle, hogy mi tudunk-e magyarul, vagy ő ? Összes kifogásai redukálhatok legfeljebb ötre, mert legtőbbnyire — a magyar biblia — melyet a bíráló nem ismer, — kifejezései és a legmagyarabb kitételek ellen irányulnak. Latin nyelvi tudásomra vonatkozó észrevételei ép annyi értékűek, mint a fentebbiek. Az 1-ső, 4-ik és 6-ik megállanak ; a 2-ik kétes értékű ; a 3-ik citált fordítási hely nyilvánvaló sajtóhiba. Az utolsó eredeti idézetet Keller ép oly rosszúl fordítja mint én. Többi észrevételei — a Mária-ünnepek neveiről nem szólva —- valóban »mosolyra indítanak.« A Mária-ünnepek neveit szótárból vettem. Ezen kilencz homályos és hibásan fordított helyből vonja le következtetéskép a bíráló ezen bírálati igazságot : » a fordítás gyarló, helyenkint értelmetlen és megbízhatatlan.« Nos hát, a gyarlónál van gyarlóbb, az értelmetlennél értelmetlenebb és a meg­bízhatatlannál megbízhatatlanabb is. A bírálat tárgyilagosságára még néhány jellemző vonást. Egyetlen egy szót sem veszteget a fordítás erényeire ; pedig talán csak lennének. Egyetlen egy szót sem a latin kiadás hiá­nyaira ; pedig vannak. Még relativ értékét sem állapítja meg a munkának más fordítási kísérletekkel összehasonlítva. Ily bírálat egy becsületes fáradsággal végzett munka kompromittálására sokak előtt elegendő, de a komolyság és tárgyilagosság jegyére számot nem tarthat. Még lenne mondani valóm, — de a helyszűke nem engedi.1 ) DÓMJÁN ELEK. г) Ennyinek is csak azért adtunk helyet, hogy a t. fordító elfogult­sággal vagy részrehajlással ne vádolhasson bennünket. Válaszának tudo­mányos értéket nem tulajdoníthatunk ; legyen meggyőződve róla, hogy munkája, melynek megbírálását annyira fájlalja, minden hibái mellett is többet ér ennél a válasznál. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents