Századok – 1904

Történeti irodalom - Kont; Ignace: Un poéte hongrois. Michel Vörösmarty. Ism. Kropf Lajos 797

797 TÖRTÉNETI IRODALOM. Un poète hongrois. Michel Vörösmarty, 1800 —1855. Par Ignace Kont. Paris, 1903. P. E. de Rudeval. 8-r. IV, 76 1. Sok olvasónkat meg fogja talán lepni, hogy a párisi Sorbonneban az 1825 — 1848-ig terjedő kornak magyar irodalmáról fölolvasásokat tartott Kont Ignácz hazánkfia, kit önálló munkáiból s közlönyünkben is megjelent dolgozataiból már jól ismer a magyar közönség, és kinek a magyar történetírás köszönettel is tartozik azért, hogy történetirodalmunk legújabb termékeiről állandóan számot ad a párisi Revue Historique hasábjain. Lipcsében van román seminarium, melyet egy német irodalmi társaság és a bukaresti Akadémia segélyeznek; Párisban a román és szláv irodalomnak vannak tanszékei, a magyarnak azonban nincs tanszéke. Kont Ignácz ugyanis csak magántanára a magyar nyelvnek és irodalomnak — első eset, hogy Francziaországban ezeket _ előadják — sa magántanári állás csak ephemer existentia. Öt évenkint adják meg neki az engedélyt s az alatt az öt év alatt dolgozhatik pour le roi de Prusse, dicsőségért s a magyar nyelv és irodalom iránti lelkesedésből; előadásait szabadon látogathatják a tudományszomjas fiatalok, mert cours libre-1 képeznek, de ebből a szabad tanfolyamból sohasem válhatik tanszék, hacsak a magyar kormány, a magyar Akadémia, vagy valami bőkezű magyar hazafi nem teszi meg a kellő lépéseket. Kont a legutóbbi időben Vörösmarty Mihály pályáját és írói működését választotta előadásai tárgyáúl, s tavaly ezek az előadások (conférences détachées) egy külön csinos kis kötetben jelentek meg. A szerzőnek ez már a negyedik franczia munkája a magyar irodalomról. Két munkáját, u. m. az 1896-ban megjelent La Hongrie littéraire et scientifique, — és az 1902-ben megjelent Étude sur l'influence de la littérature française en Hongrie1) czíműeket, a franczia Akadémia is megkoszorúzta. Az előttünk fekvő dolgozat négy szakaszra oszlik. Az elsőben röviden vázolja szerzőnk Vörösmarty Mihály életrajzát; a másodikban hőskölteményeivel, a harmadikban kisebb költeményeivel foglalkozik ; végre a negyedikben színműveit tárgyalja. Minden egyes szakaszban ügyesen ecseteli a történeti háttért s a költő műveinek fejtegetésénél hosszabb kivonatokat ad belőlük mutatványúl jó franczia fordításban, bár csak prózában. •) Ismertetését olv. Századok. 1903. 246. 1.