Századok – 1904

Történeti irodalom - Az Alsófehér-megyei történelmi; régészeti és természettudományi egylet tizenkettedik Évkönyve. Ism. Téglás Gábor 798

798 TÖRTÉNETI IRODALOM. Legyen szabad azonban a szerzőt egy-két botlására figyelmeztetnem. Szerinte »un bán est un gouverneur de province.« Ez helyes; ilyen — mint a szerző szintén helyesen megjegyzi — ma is a horvát bán. De midőn azt állítja, hogy »au moyen âge le bán en Hongrie était le premier personnage après le roi«, ez már nem helyes, mert a király után az első ember az országban a nádor (comes palatínus) volt már az utolsó Árpádok korában is, ámbár a régibb királyok idejében — megengedem — a comes palatínus még nem gyakorolt oly kiváló jogokat, mint később. Különben Marót bán Vörösmartynál a XY-ik század végén, tehát az újkor hajnalán szerepel. Nem helyes továbbá confins militaires-t emlegetni a XY-ik században »dans le sud de la Hongrie.« Az ilyen apró tévedésektől azonban egy kis figyelemmel könnyen megtisztíthatja munkáját a szerző, a kinek különben derék munkásságáért elismerésünket nyilváníthatjuk. KROPP LAJOS. Az Alsófehér-megyei történelmi, régészeti és természettudományi egylet tizenkettedik Évkönyve. A választmány megbízásából szerkeszti dr. Kóródy Péter egyleti titkár. Gyulafehérvár, 1903. Schäser Ferencz kny. 8-r. 185 1. Több képpel és egy alaprajzzal. Legtevékenyebb vidéki egyesületeink közé tartozik az Alsófehér-megyei történelmi és régészeti egylet, mely immár tizenkettedik Évkönyvében tárja elénk sokoldalú munkásságának dicséretes eredményeit. — Az előttünk fekvő kötetet Ujfalusi József nyitja meg a gyulafehérvári székesegyházról az erdélyi püspökség alapításának kilenczszázadik évfordulójára írt és sok képpel illusztrált monographiájával, melyben az alapításra vonatkozó ellentétes nézetek felsorolása után -— a szerző maga Szent István alkotásának tartván a püspökséget — a kathedralét s annak nagybecsű műemlékeit ismerteti részletesen. — Török Bertalan egy érdekes tanulmánya második és befejező részét adja ily czím alatt : Erdély történelméből, Báthori Zsigmond fejedelemmé választásától a miriszlói csatáig. Azt a zűrzavaros korszakot rajzolja, a mikor Báthori Endre bibornok halálával az erdélyi részeken lírrá lett Mihály vajda itt valóságos fejedelmet kezdett játszani, mígnem a nemesség a tordai táborban összegyülekezve, a szabadsága és biztonsága ellen készülő merényletet meghiusitá s Básta segítségével 1600 szept. 18-án a vajdát Miriszlónál tönkreverte. — Török Bertalan czikke után Achille Tarducci da Corinaldo olasz hadi mérnöknek a miriszlói csatáról szóló tudósítását olvassuk Badó Antal és Magyari Károly fordításában ; a mihez kiegészíté-