Századok – 1904
Történeti irodalom - Ebstein; Wilhelm: Die Krankheiten im Feldzuge gegen Russland 1812. Ism. Győry Tibor 788
790 TÖRTÉNETI IRODALOM. liadsereg visszavonulása idején Smorghoni felé), 26—27 fokot mutatott a hőmérő a fagypont alatt. A kiben nem volt meg az erő, hogy az álomnak ellenálljon és folytonosan mozogjon, az bizton tönkrement. A fagynak főleg a sebesültekre volt káros befolyása. A sebek ugyanis beszáradtak, elkeményedtek és genyedéssel váltak el ép környezetükről. A kik pedig sebeiket az éjjeli tűz mellett melegen tartották, azoknak sebei az u. n. hideg üszkösödésbe mentek át. Csodálatos, hogy — az orvosok feljegyzése szerint — a déleurópai emberek sokkal ellenállóbbak voltak a hideg kegyetlenségével szemben, mint a szőke, phlegmatikus északiak. Maguk az oroszok is kevésbbé váltak be e tekintetben mint hinnők. Legjobb tűrők voltak mindenben az olaszok, francziák és spanyolok; leggyengébbek a hollandusok. A szerzők még egy nyavalyáról számolnak be, mely számos betegnek szemevilágát vette el : egy igen rosszindulatú szemgyuladásról. Fellépését igen elősegítette a napsugaraknak a mindenütt elterülő hórétegről való hatalmas visszaverődése, a mi a szem ideghártyáját nagyon izgatta. Ehez járult a sok puskaporfüst, a szemek kifáradása az álmatlanságtól; a nagy hideg folytán pedig a szem kötőhártyája oly vérbő lett, hogy a könnymirigyek váladékát pirosra festette. Azt hitték s mondták róluk, hogy »véres könnyet hullajtanak.« Yégűl megemlítendők a lélegző szervek hurutjai és gyuladásai; a kórházban fekvőknek mindig egy tekintélyes része volt az, mely ezen bajok miatt került oda. Látható a vázoltakból, hogy az 1812-iki hadjárat jellegzetes betegségei a foltos hagymáz, a vérhas, egy súlyos szembaj, a tébolynak egy neme s a nagy hideg által okozott többféle bántalmak voltak. Miként a feljegyzésekből, emlékiratokból stb. kitetszik, az orvosok folyton azon fáradtak, egyre azon törték eszüket a gyógyítás nehéz munkája közben is, miként lehetne az állapotokon változtatni, mi által lehetne elejét venni a betegségek további felléptének, terjedésének? S kitetszik az is, hogy egyrészt a változhatatlan természeti körülményeken, másrészt a felsőbbség süket fülén minden igyekezetük megtörött. A sok fogyatékosság által szaporított szerencsétlenségekért az orvosokat semmikép sem tehetjük felelősekké. GYÖRY TIBOR.