Századok – 1904

Történeti irodalom - Daun Berthold: Veit Stoss und seine Schule in Deutschland Polen und Ungarn. Ism. Kropf Lajos 791

791 TÖRTÉNETI IRODALOM. Veit Stoss und seine Schule in Deutschland, Polen und Ungarn. Beitrüge zur Stoss-Forschung von Berthold Daun. Leipzig, 1903. 8-r. У III, 188 1. 89 autotypikus képpel. A szerző már egy előbbi művében ') egy rövid fejezetet «zentelt volt Stoss Vitus-nak, de akkor még nem látta a mester krakói műveit s ezért nem Ítélhetett művészeti becsükről. Az előttünk fekvő kis munkában azonban már bővebben foglalkozik nemcsak magának Stossnak, hanem a Stoss-iskolának, továbbá Stoss fiának Szaniszlónak és Wohlgemut Mihálynak műveivel is, s ezenkívül egy fejezetben a Stossnak helytelenül tulajdonított munkákat is bírálja. De — mint előszavában említi -— munkája inkább az összes Stoss-oeuvres katalógusának van szánva, míg az életrajzi adatokkal egy nemsokára megjelenendő monographiában szándékozik bővebben foglalkozni. Az a kérdés, hogy Stoss Vitus (Veit) hol született, mint tudjuk, még nincs eldöntve, noha már sok tinta folyt érette. A lengyelek Krakót tartják szülőhelyének, a németek és osztrákok pedig Nürnberg számára követelik a dicsőséget. Daun első munkájában még habozott. »Könnte er —• kérdi — am Ende nicht ein Pole sein?« Most azonban »so gut wie sicher« németnek tartja a mestert és nürnbergi születésűnek, ámbár furcsa észjárással bizonyítja a dolgot. Először is azért tartja őt nürnberginek, mert a krakói nagy oltár mögött 1533-ban egy pergamen okiratot találtak, melyben az »artifex huius operis« gyanánt »magister Vittus Almanus de Norinberga« van megnevezve. A másik ok az, hogy Stoss 1477-ben lemondott nürnbergi polgárjogáról és Krakóba készült átköltözni; egy 1478-ban nagy gonddal kiállított lajstromban pedig Daun nem volt képes megtalálni a mester nevét az újonan fölvett polgárok közt. Véleményem szerint ez csak azt bizonyítja, hogy Stoss csakugyan elhagyta Nürnberget, de nem azt, hogy ott született. Nálunk legújabban egy író azt a nézetet koczkáztatta, hogy Stoss Vitus erdélyi származású volt. Nézetét így okadatolja : »Okiratilag sem Krakót, sem Nürnberget nem lehet szülővárosaként kimutatni. Ellenben figyelmet érdemelnek a következő adatok : Krakóban 1482-ben föltűnik egy Stoss Mátyás ötvös. Ez a Stoss Mátyás a szobrász Veit (Vitus) Stossnak édes testvére volt és Erdélyből, Haróból került Krakóba« . . . stb.2) Erre nézve azt kell megjegyeznem, hogy Nürnbergben ') Adam Krafí't und die Künstler seiner Zeit. Berlin, 1897. a) B. Fr. a Budapesti Szemle f. évi január-havi füzetében, 145. 1.