Századok – 1904

Történeti irodalom - Ebstein; Wilhelm: Die Krankheiten im Feldzuge gegen Russland 1812. Ism. Győry Tibor 788

788 TÖRTÉNETI IRODALOM. venniük a magyar történettudósoknak is, mivel — bár szent Benedek nagyérdemű rendje az, mely a keresztyén magyar kultúra bölcsejét ringatta — annak a kultúrának védője, ápolója, terjesztője volt szent Ferencz rendje, melynek hősies tagjai a törökök elleni harczokban s a magyar műveltségnek dél és kelet felé való terjesztésében különösen kitűntek. Ez lebeghetett a M. Tud. Akadémia szeme előtt is, midőn pályadíjat tűzött ki a szent Ferencz-rend reformáczió előtti történetének megírására. CZAICH GILBERT. Die Krankheiten im Feldzuge gegen Russland, 1812. Eine geschichtlich-medizinische Studie von Wilhelm Ebstein. Stuttgart. 1903. Ferdinand Enke. 8-r. 82 lap. Napoleon 1812-iki hadjáratának sorsát, kimenetelét nagy mértékben befolyásolták a kiütött betegségek, járványok. Ebstein gondos tanulmányban tárgyalja ezeket az egykorú szerzők feljegyzéseinek felhasználásával. Főleg a hadjáratban részt vett orvosok észleletei azok, melyeket első sorban vesz tekintetbe; de értékes adatokkal szolgálnak neki némely emlékiratok is, melyek az előbbiek feljegyzéseit jóváhagyván, azok értékét, megbízhatóságát is öregbítik. Szinte természetes, hogy Ebstein legelőször is a disponáló, kórokozó momentumokat keresi és írja le a napoleoni hadseregben. Jól tudjuk, hogy még a legszerencsésebb viszonyok közt vezetett háború is már maga kórnemző momentum. Az 1812-iki hadjáratban azonban még sok specialis egészségrontó ok is szegődött társul. A megélhetési, megmaradási viszonyok szinte párjukat ritkítóan súlyosak valának. A hosszú és gyors meneteléseket, igen rossz utakon, rendkívül kedvezőtlen időjárás mellett — egyaránt sínlette ember és állat. Magán a vilnai úton tízezer lóhulla feküdt, rontva a levegőt. — Az élelmezés nemcsak fáradságosan, hanem sokszor — főleg a gyors menetelésekkor — egyáltalán nem volt teljesíthető. A katonák éhségükben fosztogattak, raboltak, sokan meg is szöktek. Végűi még a rosszul berendezett kórházakban fekvő betegek sem kapták meg a legszükségesebb élelmiszereket. Mindezen nyomorúság a moszkvai csata után csak fokozódott, s a sebesültek éhen gyorsabban elpusztultak mint sebeik miatt. — Más nevezetes oka ezen ellátatlanságnak Oroszország elfoglalt tartományaiban az administrate élére állított egyéniségek teljes alkalmatlansága volt. Legtöbben ezen »ordonnateur «-ök közül fiatal jogászemberek voltak, kik előkelő katonai