Századok – 1904

Értekezések - CSOMA JÓZSEF: Nehány szó a nemzetségi czímerekről 768

CSOMA JÓZSEF. NEHÁNX SZÓ A NEMZETSÉGI CZÍMEREKRŐL. 769 rajta, mert van egy másik elve is, melyet a Bór-Kalán nemzetségnél fejt ki.« Teljesen meg vagyok róla győződve — bírálata mutatja is — hogy a bíráló úr alaposan átolvasta könyvemet, és ha azt tette, láthatta, hogy abban csak azon nemzetségi czimerek vannak tárgyalva, a melyek valóban nemzetségi czímereknek bizonyulnak s a melyek végeredményképen, a könyvhöz mellékelt táblákon vannak képes ábrákban feltűntetve. A többi egyes nemzetségekre vonatkozó, többnyire kései czímeradatok csak említve vannak ; mégpedig nem a Bór-Kalán nemzetség czímerénél kifejtett »második elvem« alapján, hanem munkám előszavában előadott azon nézetemből kifolyólag, hogy »ma 600 — 700 év multán egy ember nem döntheti el, melyik nemzetségnek volt ősi czímere és melyiknek nem ? Lehet, hogy egy buzogány vagy nyílvessző egy XYII-ik századbeli vágtató lovas kezében, egy rózsa az oroszlán karmában, egy liliom a pánczélos kar markában, bár most mellékjelvények, későbbi kutatások alapján könnyen valamely nemzetség czímerévé válhatnak.« Ezek szerint én, mikor a nemzetségi czimerek tárgyalása mellett ezen most csekély fontosságúaknak látszó adatokra is kiterjesztettem figyelmemet, hogy azzal a későbbi kutatók munkájának megkönnyítésére minden legkisebb nyomot megjelöljek, még nem tértem el munkám megírásánál kitűzött elveimtől. Azon nemzetségek közül, melyeknél ez idő szerint nemzetségi czimerre nem következtethetünk, kivételesen a Divék nemzetség czímeréről szóltam bővebben. Tettem pedig ezt azért, mert a Divék-ágazatok czímerét a szakmunkák nemzetségi czímernek tartják. Meg is ró érte bírálóm, hogy ezen czímert kizártam a a nemzetségi czimerek sorozatából, pedig az »egyező családi czímerekből egységre vihető.« Hiszen ez igaz. De mit nyertünk az így egységre vitt czímerrel ? Egy XY-ik századi complikált, minden kis részletében egyező paizs-czímert. mely jellegére nézve teljesen egyezik a Zsigmond királytól adományozott czimerek jellegével, s a mely nemzetségi czímernek nem tekinthető. S még ott van ráadásúl az 1415 évi Bossányi armalis, — az ezen nemzetségre vonatkozó legrégibb heraldikai adat — melynek czímerét — a tudomány kárára — nem ismerjük, de ismerték az adományosok. Azt pedig tudjuk, sok" más hasonló adat alapján, hogy nálunk a közös törzsből származott családok közös czímer viselésére is jogosítva érezték magukat. Ezt A XVI-ik század heraldikája czímű felolvasásomban1) bővebben kifejtettem, de ezt bizonyítják épen a Divék nemzetség ») Turul, 1904. 2. fűz.