Századok – 1904
Értekezések - SZENTPÉTERY IMRE: Az országos tanács 1401-ben 759
762 SZENTPÉTER Y IMRE. mény miatt, hogy t. i. a tanács, mint önálló szereplő sohasem lép előtérbe, hanem mindig a rendek összessége nevében cselekszik. Természetes azonban, hogy a tanács tagjai nem igen lehetnek mások, mint azok az egyházi és világi főurak és főtisztviselők, kiknek az ország ügyeinek intézésében különben is főrészük volt, tehát Kanizsai János esztergomi érsek és kanczellár, Bebek Detre nádor, Szécseni Frank országbíró stb. A tanács tagjainak számát sem tudjuk megállapítani. Yan ugyan egy adatunk, a mely esetleg alkalmas lehetne arra, hogy belőle az 1401-iki országos tanács tagjaira nézve következtetést vonhassunk. A.z az 1401 évi aug. hó 31-én kiadott oklevél ugyanis, mely Zsigmond szabadon bocsátásának feltételeit tartalmazza,1 ) hét egyházi és hat világi főúr pecsétjével van megerősítve. E tényből azt lehetne következtetni, hogy ugyanezek voltak az országos tanács tagjai, annál is inkább, mert a szám — hat egyházi és hat világi főúr, meg Kanizsai János, ki különben is az országos tanács fejeként szerepel — valószínűvé tenné ezt a feltevést. Azonban két dolog akadályoz ezen következtetés levonásában. Az egyik az, hogy a kérdéses, nagyon rongált állapotban lévő oklevél kezdő sorai olvashatatlanok, s így nem állapítható meg, vájjon a praelati, barones ac proceres universi adják-e ki az oklevelet ; a másik, még fontosabb körülmény pedig az, hogy ezen az oklevélen nincs rajta a rendek összességének pecsétje, mely pedig az országos tanács kiadványainak egyikéről sem hiányzik. Sokkal nagyobb fontosságú az a kérdés, hogy melyek azok az ügyek, melyekre az országos tanács a maga hatáskörét kiterjesztette. Abból, hogy a tanács a királyi hatalom helyettesítőjeként szerepel, az következnék, hogy a királyi jogok körébe tartozó összes ügyeket intézi. Az 1445—1452 évek alatt az országos tanács valóban oly sokoldalúan szerepel, hogy tényleg a legfőbb hatalom gyakorlójának bizonyúl. Az 1401-iki országos tanács működése sokkal szűkebb körű. Látni való, hogy csakugyan forradalmi jellegű és átmeneti természetű volt. Csak rövid időre volt szervezve, s épen ezért intézkedései is csak ideiglenesek, a legszükségesebbekre szorítkozók és csak arra valók, hogy a királyi hatalom felfüggesztésével járó zavaroknak valamikép elejét vegyék, jóllehet az alább 5. sz. a. közölt oklevél szavai szerint esküt tettek arra. hogy az ország lakosait jogaikban minden módon megoltalmazzák. *.) Orsz. Levéltár: dipl. oszt. 8666. sz.
