Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - I. közl. 729

756 THALLÓCZY LAJOS. A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN. a katonai megszállás tartotta féken. Bizonyság rá az a nagyméretű erődített tábor, mely a Trebizat folyó balpartjától a Narentáig húzódó dombsorozaton épült, és három évszázadon át 1899. 69—-124.) Tomaschek idézvén a római emlékek feliratait, azt véli, hogy e törzs neve a dalmát ditus, dito szóból ered. Albánul dittun okosat, értelmest jelent. (Másfelől dit hajnalt is jelent, tehát azokat, kik keleten laknak.) Plinius (H. N. III. 22.) a Glin-ditiólc népét 14 decuriával a naronai conventusba helyezi, s ezért Tomaschek a mai novibazari kerületben keresi őket ; de ha a ditiók nyugati Boszniában laktak, a Glin-ditiók mint névrokonaik aligha laktak távol tőlök, ha csak kivándorlás esete nem forog fen. Glin-dit pirkadást jelent ; mennyiben illik rájok ez a szó, nyilt kérdés. A mai nyugati Bosznia, az úgynevezett Krajina s keleti Bosznia északi része, vagyis a Drináig terjedő részek a salonai conventushoz tartoztak. Ptolemaeus e conventushoz tartozónak számítja a mai sarajevoi kerülethez tartozó kerauni (gera-ün : a mienk, naski) törzset 24 decuriával a Treskavica-Bjelasnica, Iwan-Kukavica és Bitownja-planinán, a mai fojniczai kerületben. Főhelyök Bistne nova Fojnica, Bi-india Konjica, s épen a Duna s Adria vízválasztója körűi telepesek. Továbbá ide tartoznak a dindarii-к is 33 decuriával a Krivaja völgyében. Kerületökben (a mai kladanji és vlassinicai járás) neves Plumbum (Olovo) híres ólom-bányáival. (Jelié szerint Dindari = Dinarci = Din ara-mentiek ?) Délre tőlük vannak a daesitiates törzsbeliek, a delmaták és maezeii-k vitézségben méltó társai. Százhárom decuriára oszolnak s a sarajevoi kerület srebrenicai, rogaticai, visegrádi, cajnicai, focai járásait foglalják el. Nyugaton szomszédjaik : a daorsok, batok (főnökök) vezérlete alatt állanak. Emléküket egy 70-ben Kr. u. III/7. kelt katonai diploma őrzi: NEBVA LAIDI FIL DESI DIAT ! Mit jelent nevök, az bajosan állapítható meg ; valószínű, hogy összefügg a dhe-sit albán szóval, a mi a fekete vagyis termőföld lakóját jelenti. Meglehet, hogy ők voltak a glasinaci fensík első megszállói. Az elősorolt nyolcz illyr törzs összesen 1087 decuriát számlál. A harmadik római közigazgatási és törvénykezési kerület a római, mely a mai Herczegovinának, Montenegrónak, északi Albániának, Novi-Bazarnak felel meg. E területen laknak, délre, a dalmata-sardeates határtól, a hajdan hatalmas s a rómaiak által a zord Cabulja és Wardaplanina köves vidékére telepített ardiaeusok (vardaői). A hajdan erős törzsnek már csak 20 decuriája van Plinius korában. Hardhi, ardhi szeszt jelent, azonban inkább az Adria nevével lehet e törzs nevét összekötni. A Trebizat völgyében, a Broknopoljén, körülbelől a mai ljubuski kerületben laknak a rómaiakhoz mindig hű daorsok 17 decuriával. Bizonyos fokán állottak a kulturának, érmeik maradtak fen. Egy 93. Kr. u. diplomán: VENETO. PII. F. DAVERSO. (С. I. L. III. 859.) Daversus mii. coh. IUI. Delm. I. Ehen. Dä-orte alb. több részre oszlót jelent. Legnagyobb törzs a mai Herczegovinában a 102 decuriát számláló naresii-к törzse, mely a Narenta felső völgyén, a Piva és Tara mellékén (Gacko és Nevesinje) lakott s a daesitiatokkal határos. Azután következnek a 14 decuriából álló deretinek. Vidékök a mai Mostar közelébe tehető. — A deramestae 30 decuriája a daversek közelében (С. I. L. III. 859. MADENA DEBAMISTA) a Popovopoljén, a mai stolaci járásban lakott. Derr-alb (kan, disznó), mint már föntebb jelzénk : misei carnoso, disznóhússal élők, tenyésztők. E csoportba tartoznának tehát a deretinek (tin, tiner a belet jelenti) s a már említett deurii, derrii,