Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - I. közl. 729

A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN. 757 a Narenta folyó hátmögének, mondhatni a Száva-feljáratnak vala őrhelye.1

) A római hadi szervezet azonban már annyiban is maradandó nyomokat hagyott Dalmácziában, a mennyiben a bátor és erős illyr benszíilött csakhamar szerepet kezdett játszani.2

) s a derrispok, kiket Plinius nem említ, de a derii-k kezeiében laknak. A kanászkodásra utal a dalmát Dernis, Der-va, Anderva (antariata). A melkomanok 23 decuriája már a mai Montenegróban, Niksié körűi, a Lim forrásáig terjed (nevök tágat, bővet jelent : melj kumena) ; déli Montenegróban a Drinig, a docleaták 33 decuriáját, Doklea, Dioklea, Dukje székhelylyel, a mai Podgorica közelében találjuk. A scirtari-к alatt hihetőleg a mai sciptaarok neve rejlik (sziklalakó) ; a Sar-Dagh s a Drin felső részén lakó népség, mely a mai északi albán törzseknek, a dukadzin nagy törzsnek felel meg, míg a mai skodrai hegyi törzsek, a maljsorok, a dokleatokkal el nem vegyült labeatok közt keresendők. A sicidoták 33 decuriája a mai gusinje, splavai és adjakovol u. n. arnót törzsek területén keresendő. Nevök az albán sikoje szóval mutat hasonlóságot, melynek értelmében ők a vigyázók, őrzők, a magyar székely szónak is megfelelőleg. E népelemek boríták a római Illyricum területét. Míg a skardonai conventus nemzetségeiről csak általános adataink vannak, addig a salonai és naronai conventus népeit, ha vázlatosan is, de legalább név és nemzetségi számok szerint ismerjük. Bátran állíthatjuk, hogy a mai albán törzsek nevéről s számáról sincs pontosabb adatunk, mint a római illyrekéről. Ha összevetjük a számbeli adatokat, azt találjuk, hogy a salonai conventusban nyolez törzs 1087 decuriával szerepel. Ez, a Beloch mai számítását véve alapúi, 100,000 fegyverfogható férfit tenne. Ezzel szemben a naronai conventusnak Herczegovinára eső törzsei csak 183 törzset állítanak, a dél-dalmát-skodrai törzsek 182 törzset. Az illyr törzsek legjava tehát a felső, mai bosnyák részekben telepedett meg, a hol dúsabb legelőket, jobb földeket és erdőket találtak, mint az u. n. vad (ferox) Dalmácziában, melynek makkos erdőségei kanászoknak, hegyei pásztoroknak nyújtanak menedéket. A rómaiak e beosztása teljesen megfelel a természeti viszonyoknak ; a mai Bosznia, az ő salonai conventasok, beleesett а közép-európai vonalba s vitéz lakossága elenyészett ; a naronai conventus felső része, a mai Herczegovina, kisebb szerepet játszik ugyan, de amazzal összefügg, míg a kattarói öbcl s a skodrai tó körűi csoportosult. *) Capljina és Struga helységek közt fekszik. 1899 telén fedezték fel vasútépítés alkalmával. Hihetőleg Nero idejében épült s 395-ig állott fen. s) Eleinte hat légió szállásolt Illyricumban. (VII. VIII. Aug., IX. Hisp., XI. XV. Apollinaris, XX. Valeria victi'ix.) A teutoburgi nagy csatavesztés után (9-ben Kr. u.) Augustus Germániába rendelte a XX-ik légiót, Pannónia kiválasztása után pedig a VIII. IX. XV. légiót rendelék oda, úgy hogy Dalmácziában csak a VH-ik maradt, mely Delminiumban, s a Xl-ik, mely Buraumban volt szálláson. Nero alatt a VII-ik légió Moesiába vonult s miután Vespasianus a Xl-et Germániába rendelte, Dalmácziában, az immár teljesen megbízható provinciában, nem maradt rendes katonaság. A provincia biztonságára teljesen elegendők voltak a segélycsapatok (auxiliarii), melyek közül a III. alpesi cohors Salona körűi, a római önkéntesek VIII. cohorsa s majd meg Domitianus idejében az I. belga cohors Naronában állomásoztak. A cohorsok élén pannóniai kiszolgált