Századok – 1904

Történeti irodalom - Compagni; Dino: Krónika 1280–1312. Ford. Rácz Miklós. Ism. Márki Sándor 64

68 történeti irodalom. 68 kihagyott három-négy szót, vagy nem mindegyiknek találta el helyes értelmét, azt Rácz Miklós fordításának bírálatában Lukinich Imre példákkal mutatta ki.1

) Én próbaképen a IH-ik könyv 15 — 42. fejezeteit szórni szóra egybevetvén az eredeti szöveggel, hasonló kifogásokat szintén tehetnék ugyan,2

) de ') Erdélyi Muzeum, 1903. 586. 1. a) Pl. a 15. fejezetben (148. 1.) kissé furcsa benyomást tesz, hogy az éhező őrség kenyerét a disznók is lenézték volna ; a helyett, hogy megvetették, megutálták volna (sdegnato). A 22. fejezet első mondatában (156. 1.) a »római szentegyház« után nincs meg a »mely« (la quale), a mi nyomatékosabbá tenné a mondatot ; u. o. »lelkök szerint« (di loro animo) szó szerint helyes ugyan, de megfelelőbb lenne így : »kedvökre való.« A 157. lapon »montato di superbia« szó szerint fordítva állhat ugyan úgy, hogy »annyira hágott dölyfében«, de magyarosabb lenne : »annyira ment dölyfében« ; s u. o. Bonifácz bukása nem felel meg a szövegnek, a hol Bonifácz halála áll. Ott, hol Dino először szól eszményképéről, VII. Henrikről (158. 1.), ezt: »Arrigo conte di Luzinburgo di Val di Benő della Magna« — így fordítja : »Henrik Luzinborgo grófja Németország Bajna-völgyéből való« ; helyesen ugyan, de ha Luzinburgot ír, akkor következetesen meg kell hagynia Arrigót is, és jegyzetben megmagyaráznia, hogy Dino a »Magna« vagyis »Nagy« alatt Germánia rontott nevét érti. U. o. tárgyilag helyes ugyan, hogy a trieri érsekség a hét választófejedelemség egyike volt, de szó szerint így van: »a császárság hét szavazata közül az egyiket bírta.« U. о. a 24. fej. élén Da Prato nemcsak ellenségeit, hanem ellenfeleit is (i nimici e gli avversari suoi) akarta büntetni. De u. a. fejezetben örülnünk kell, hogy inkább az értelemre tekintett; pl. (159. 1.) ebben: »che ogni tirannia fusse spenta« = hogy írmagja se maradjon többé semmiféle zsarnokságnak; vagy: »crocicchio di due vie« (két útnrk keresztezése) = keresztút. A 25. fejezetben (160. 1.) nem »a hidak«, hanem csupán »sok híd« (molti ponti) lebontásáról van szó. Mint a 162. lapon, máshol is mindenütt városnak van fordítva a terra (föld), a mi helyes ugyan, de első említésénél a jegyzetben magyarázatra szorúl. A 163. lapon »lettere de' Fiorentini e falsi istigamenti« nála összevonva : »a firenzeiek hűtlenségre ösztönző levelei.« A 166. lapon gyöngéd lovagokról beszél, szó szerint (gentili) helyesen ; de jobb elgyöngült lovagokról szólni; a helyett pedig (167. 1.) hogy »a németek igen barátkoznak a nőkkel«, inkább »bizalmasok« (dimestichi) állhatna, a confidens vagy tolakodó értelmében. Csekélység, de tollban maradt, hogy Dino (167. 1.) nemesnek is nevezi az elhunyt császárnét, Brabanti Margitot. A 169. lapon a »poco a poco« nála szokatlanxíl : »aprán-kevesenként« ; de elég lenne »apránként« is. A 171. lapon jobb lett volna Hegei (és nem liégei) püspök helyett leggiei püspököt írni, a hogy az eredetiben áll, bár tényleg a belgiumi Liégeről vagyis Lüttichről van szó; mert. ha ekként modernizál, akkor mindjárt ugyanazon mondatban az eredeti szövegben álló Rezuolo helyett is Reggioló-1 kell vala írnia. A 172. lapon Sienáról azt mondja, hogy kétkulacsoskodott ; a mint hogy — iskolák számára készült kiadásban — nem is fordíthatta a »puttaneggiava« kifejezést szó szerint. Azt (176. 1.) hogy Bosso della Tosának »sipolya lett« (il quale infistelli), a neologia alkonyának idején a jegyzetben jó lett volna megmagyarázni, hogy tulajdonképen fistuláról van szó. A 177. lapon a fatto (hiba) szót értelmesen, de nagyon szabadon fordítja köjjeny eg forgatás-nak. Sőt a munka legutolsó sorában is (179. 1.) él e szabadsággal, midőn Dino