Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - I. közl. 729

740 THALLÓCZY LAJOS. A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN. Alakját csak a római történelem íróinak előadásából ismerjük. Mindamellett érezzük, bogy a Balkán-félsziget számos hősei közül egyike ő a valódiaknak. Hősiessége s az az öntudat, melylyel a római író e kérlelhetetlen ellenséget beszélteti, önkénytelenül is bizonyos varázst kölcsönöznek alakjának. Nem lehet egyszerű haramiafőnök, ki Tiberiusnak — mikor ez lázadása okát kérdezi — büszkén odaszól: »Magatok vagytok az okai, mert nyájainklioz nem kutyákat vagy pásztorokat, hanem farkasokat küldtetek.« Viszont bámulatos az a bölcselő nyugalom, melylyel a római e megtört népség utolsó s végső erőfeszítésében rettenetes föllobbanását magyarázza. »A végzet — úgymond — olykor megsemmisíti, olykor késlelteti az ember terveit. Caesar már berendezteti dunai téli szállásait, —• Tiberiusnak Marbod elleni hadjáratát érti, — a sereg alig öt napi járásra van az ellenséges előőrsöktől, Saturnius már megkapta a parancsot az előnyomulásra, s körülbelül ugyanoly távolban lévén az ellenségtől, kevés nap múlva a Caesar hadaival volt egyesülendő, midőn egyszerre az egész Pannónia, melyet a hosszú béke áldásai elkényeztetének, s az erőre kapott Dalmáczia, a szomszéd népségeket is mind szövetségükbe vonván, közös megegyezéssel fegyverhez nyúlnak.«2) Septimius Bato. (W. M. III. 241. 1.) Batonis-Baracoionis (С. I. L. III. 2749.) filio. (Glasnik, 1899. 69 — 124." Ismerünk egy Bato eraviscust is. (Hampel: Az eraviscus nép és emlékei, 10. 1.) Athenaeus a skordiskok vezérének: Bathanatiust mondja. (Lib. VI. с. 4.) Appianusnál (IX. с. 16.) is említtetik egy Bathiata törzs azon a vidéken. Mindenesetre általánosan használt s vezérféle jelentésű névvel van dolgunk ; csak így fejthető meg, hogy két Bato lép egyszerre előtérbe. A mai Boszniában : Batingracl öapljina mellett, Batun Kupres mellett, Batovo a Glasinacon. Ilyen vezér, Bato, lehet T. Aur. Afer Delmatarum princeps ex Splono (Brambach, 484.) s а С. I. L. III. 2776. »Principi Delmatarum« felírásban említett törzsfő. ') Dio Cassius, LV. сяр. 33. Az előadásban kétségkívül sok a rhetorikai elem s a szóvirág. Mindamellett jellemző, hogy a hagyomány már Dio Cassiusig ilyennek mutatja be Batot. 2) így szól Vellejus Paterculus, ki a háborúban személyesen résztvett. (II. cap. 110—116.) Dio Cassius (LV. c. 30—34., LVI. c. 11 — 18.) Sultonius és ő a főforrások e hadjáratra nézve. Vellejus Paterculus leírása megbízhatóbb ; katona volt, a ki azonban e hadjáratot illetőleg nem mindig tárgyilagos, s erősen színezi Tiberias érdemeit. Dio Cassius munkájának egy jó része elveszett, ő meg mint polgári ember nem igen értett a katonai dolgokhoz, s kétszáz évvel később élvén, a hagyományokat részben már összezavarva kapta, részben az előadás hatályossága kedvéért maga is összezavarta. Porrásokon alapuló tanulmányok : Hirschfeld, Zur Geschichte des pannonisch-dalm. Krieges, XXV. 351—363. — A. F. Abraham : Zur Geschichte der germ, und pannonischen Kriege unter Augustus. Berlin, 1875. 11 — 22. — Bauer : Zum dalmatisch-pannonischen Krieg, 6—9. n. Chr. A. E. M. XVII. 135—148. — Kaer : Süll' ubicazione