Századok – 1904
Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - I. közl. 729
A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN. 731 hányásokkal s néhány hirtelen emelt fallal vették körűi. A fogságba esett delmatákat eladták, a meghódított terület behódolt lakosságát pedig adófizetésre kötelezték. A nagy vérvesztéstől elgyöngült törzsek egy ideig nyugton maradtak. A delmaták példáját —• a delminiumi katasztrófa után mintegy húsz évvel — az eleddig békés ardiaeusok és plereusok követték; immár ezek lázongtak. A régi tengeri kalózvilág yiszfénvét látjuk e félfüggetlenségnek örvendő Narenta-menti népségek mozgalmaiban. A római senatus ez alkalommal sem sietett a végrehajtással. Csak akkor bántak el velők alaposan, mikor apró cselvetéseik és ingerkedéseik haragra lobbantották Fulvius Flaccust, az ellenök küldött római sereg vezérét. Mozgalmok azzal végződött, hogy tengermelléki lakóhelyeikről áttelepítették őket a mai Herczegovina kopár vidékeire.1) így lett a kalózból ismét pásztor. Eddig a római hódítás esetről-esetre, behódolt népségek zavargása következtében felidézett erőkifejtés vala. Midőn azonban 135-ben az illyr törzsek önállóságának csiráját is elfojtják s Illyria és Makedonia római terület formájára provinciákúl szerveztetnek, szükségessé vált a szárazföldi összeköttetés biztosítása is. Megindultak a harczok azokkal a népekkel, melyek a dinári havasok s a dalmát part északkeleti oldalán addigelé még nem érezték a légiók fegyvereit. Aquileja, melyet a rómaiak Gallia és Istria népségeivel szemben alapítának (181-ben), lett most az adriai háromszög észak-nyugati szöglete ellen irányzott hadi műveleteknek a kiinduló helyévé. C. Cassius római vezér (l7U-ben) erősen nyomja a carnokat, japudokat és istriaiakat, s már ekkor érinti a Száva mellékén lakó illyr törzsek határát, melyeket a rómaiak pannon néven ismertek meg.2) Cornelius consul 3) később egyenesen a pannonok ellen hadakozik, de szerencsétlenül jár. Megindult tehát az északi illyr törzsek ellen való hadakozás. Oka-módja csak az volt, a mi a dél-illyr és dalmát törzsek ellenében vívott harczoknak. 129-ben Kr. e. a japudok földje ellen folyt a harcz. Noha nem ismerjük egyes részleteit, bizonyára határvillongás adott rá alkalmat. A rómaiak győztek s a Titiusig (Kerkáig) terjedő vidék uralmuk alá került.4) Valószínű, hogy a rómaiak csak ') zippel, 133. 1. •) Zippel, 133. 1. — Benussi, 268. 1. — Fröhlich, 5—6. 1. 3) Appianns, III. 14. —Zippel e hadjárat idejét 159 — 156 közé teszi. *) Ljubié S. kimerítően az Ark. Vjestnik-ben. Benussi (269—271) Triest és Pola alapítását e háború következményének tekinti. 52*
