Századok – 1904

Értekezések - THALLÓCZY LAJOS: A rómaiak Boszniában - I. közl. 729

730 THALLÓCZY LAJOS. A RÓMAIAK BOSZNIÁBAN. népségek menekülőiből s egyéb apróbb csoportokbólverődtek össze. Nevök a szövetség főhelyétől : Delminium2) városától ered. mely a hagyományok s a színtéri viszonyok szerint valószínűleg Boszniában a Duvno-poljén, azonban a feliratok értelmében — mihez szó fér — a Cetina (Tilurus) mentén, a mai Trilj falu közelében, a Gar dun hegyen terült el. Ide gyűltek a belföldről »az erdők sűrűjében rablásra mindig kész« 3) népek, melyeknek nem volt veszteni valójuk. Mióta a rómaiak megvetették lábukat Illyriában, az apróbb harczok soha sem szüneteltek. A hol nem volt közelben római őrség, ott dúlás és fosztogatás járta. Felhalmozódván az ilyetén esetek, a senatus (158. Kr. e.) követeket küldött a delmatákhoz. A követségnek azonban nem jó vége lett, mert a római legatusnak röviden azt felelték, hogy Rómával nem törődnek s a követeket állítólag meg is ölték.4) E sértés miatt C. Martius Figulus consul (156. Kr. е.) megkezdte a bosszuló hadjáratot. Elkeseredett védelem után megvette a főbb helyeket, s a dalmát fővárost, melyet egy ízben siker nélkül ostromolt, tüzes nyilakkal fölgyújtotta. Delminiumot csak Figulus utóda, P. Cornelius Scipio Nasica vette be .155-ben, s ezzel vége is lett a hadjáratnak.5) A győzelemnek inkább csak erkölcsi eredménye lett; megfogható előnye kevés volt, a mennyiben Delminium lerombolása nem sokat jelentett. Ez a »főváros« nehezen megközelíthető emelkedésen épült kőkunyhó-telepnél alig volt egyéb ; a szállások tetejét náddal vagy fával fedték ;6

) az egészet azután primitiv föld-Zonarae Annales. Ed. Pindar, II. 28. 1. 2) Appianus Hist. rom. illyr. IX. 11. »Dalmatiam a Delmi maxima eiusdem provinciáé civitate traxisse nomen existimatur.T Isid. Migne-nél, Tom. 82. pag. 505. Carrara és Mommsen a gardun-trilji felirat (C. I. L. III. 3202.) értelmében Delminiumot — mert a feliratot Gardun-Trilj mellett találták — ugyancsak e helyre teszik. V. ö. Delminium Bulletino Spalato, I. Azonban már Evans s utána többen igen helyesen rámutattak a M. Eigulus 156 évi hadjáratának leírására s arra a körülményre, hogy Delminium illyr telep volt, holott Gardun-Triljben csak római maradványokat leltek. Arra a kérdésre, hogy melyik elnevezés a helyesebb : Delmatia, vagy Dalmatia ? csak azzal felelünk, hogy eredetileg a deal kettős magánhangzójú gyökből ép úgy lehetett Delmatia, mint Dalmatia. Ezért tartja az írók egy része (Appianus, Ptolemaeus, Florus) helyesebbnek Delmatiát, holott Strabo a Dalmatia helyességét vitatja. A császárság alatt a Dalmatia elnevezés lett közkeletűvé. 3) Florus, IV. Dalmatae plerumque sub silvis agunt, inde ad latrocinia promptissimi. *) Zonaras id. m. IX. 25. B) P. Scipio Nasica Delminium expugnavit. — Aurelius Victor : De viris ill. — V. ö. Livius suppl. in lib. XLV1I. c. 23. ") Delminium urbs erat loco et opere munita, sed inerant aediflcia multa ex arida materia. Livius in lib. XLVII. c. 23.