Századok – 1904

Történeti irodalom - Fayer László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyag-gyüjteménye. Ism. Döry Ferencz 58

történeti irodalom. 63 legi büntető codex, bár az akkor legkiválóbbaknak elismert külföldi törvénykönyvek és javaslatok s az európai szakirodalom felhasználásával készült,1) a hazai jogfejlődést azonban ignorálta, míg az 1843-iki javaslat alkotói a nemzedékről nemzedékre átszálló szokásban megnyilatkozó magyar büntetőjogot lesték el s »az európai tudomány megállapításain átszűrve formulázták törvénybeli tételekké.« 2) Ezért ajánljuk e javaslatok tanulmányozását a magyar jogtörténet művelőinek figyelmébe, s talán szabad reménylenünk, hogy ezen publicatió a magyar büntetőjog múltjának bővebb kutatására és felderítésére is megadja az impulsust. Itt ugyanis egy hosszú jogfejlődés utolsó stádiumát szemléljük, mely a talio elvére épített Árpád-kori törvényeinktől a modern büntetőjog színvonalán mozgó elvek codificatiójához vezetett. Az 1843-iki büntetőjogi javaslatoknak a jogtörténet szempontjából való méltatása tehát feltételezi a megelőző jogfejlődés ismeretét. Igen becses szolgálatot tett a jogtörténetnek anyag-gyüjteményünk szerkesztője az által, hogy a történeti háttért több részben megvilágította s a figyelmet az 1792-iki javaslatra is felhívta, mint a mely az 1843-ikinak sok tekintetben alapúi szolgált. A jogtörténet kutatója azonban még nem állhat meg ennél az első rendszeres magyar büntetőjogi munkálatnál. A Fiiangieri olasz író tanaitól áthatott javaslat ugyanis nem az élő magyar büntetőjog tiszta codificatiója ; neki pedig ezt az élő jogot kell megismernie, mely, azt hiszszük, szigorúbb volt, mint azt e javaslatból következtetni lehetne. Legyen elég e részben az 1723 : 11. t.-czikkre, vagy még inkább az 1728-iki országgyűlés juridica deputatiójának munkálatára 3

) hivatkoznunk. melyen ugyan meglátszanak a hazai jog hiányában kisegítő forrásúi használt III. Ferdinánd-féle Praxis erimmalis erős nyomai, mely munkálatot azonban egészben véve az akkori magyar büntetőjogi felfogás kifejezőjének kell tartanunk; s nem szabad felednünk azt sem, hogy mint az említett munkálat tanúsítja, a CorpiH Juris 1696-iki kiadásába felvett Praxis criminalis 1728-ban már egyes megyéknél használatban volt. Véleményünk szerint ezen codificationális munkálatok a magyar büntetőjog történetének kutatójára nézve alkalmas ') Fay er : A magyar büntetőjog kézikönyve. Budapest, 1895. I. k. 53. 1. 2) A M. Tud. Akadémia felirata a képviselőházhoz. Akadémiai Értesítő, 1896. 489. 1. 3) Országos Levéltár : Acta diaetalia,, Lad. S. nr. 38.