Századok – 1904

Történeti irodalom - Fayer László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyag-gyüjteménye. Ism. Döry Ferencz 58

történeti irodalom. 74 készített s kéziratban fenmaradt naplószerű feljegyzéseit tartalmazza, melyek kiegészítik a választmánynak a második kötetben közölt jegyzőkönyveit. Mielőtt e nagyszabású kiadás ismertetését befejeznénk, legyen szabad egy hiányára rámutatnunk, mely a szerkesztő figyelmét elkerülte, arra t. i. hogy a bevezető tanulmány zárszavában (I. k. 238. 1.) foglalt igéret ellenére nem találjuk sehol a Karok és Rendek s a főrendi tábla tárgyalásainak "vázolását, csupán a börtönügyi javaslat sorsának utolsó phasisáról, a szentesítés megtagadásáról kapunk a negyedik kötetben tájékoztatást. Nézetünk szerint legczélszerűbb lett volna ezt a történeti vázlatot is a bevezető tanulmánynyal kapcsolui egybe ; de legalább a harmadik kötetben, az országgyűlési naplók megkezdése előtt kellett volna azt közölni. így azonban a hiány zavarólag hat. Eltekintve attól, hogy az olvasó csak a negyedik kötet kerületi naplóiból szerez tüzetes tájékozástarról, hogy a bűnvádi eljárásnak az első kötetbe felvett esküdtszéki javaslata mikor, mi okból és hogyan jött létre? teljesen homályban hagyja őt a kiadás épen a legfontosabb, az anyagi büntetőjogot tárgyazó javaslat sorsára nézve. Payer ugyanis, úgy látszik, terjedelmük és csekélyebb fontosságuk miatt mellőzi a börtönrendszerre vonatkozó tárgyalások naplóinak s a hatszori üzenet- és válaszüzenetnek közlését, s az olvasót a kerületi ülések naplóinak Kovács Ferenczféle kiadására,1) illetőleg a Karok és Rendek s a főrendek naplóinak megfelelő helyére utalja. Minthogy pedig az anyagi büntetőjogi javaslat, mint azt fentebb röviden előadtuk, a börtönügyivel hozatott kapcsolatba, ezen üzenetváltás aktáinak ismerete nélkül nein fogja érteni az olvasó, miért nem vették tárgyalás alá a főrendek a börtönügyi javaslat után amazt is? Kívül esik folyóiratunk körén, hogy az előttünk fekvő munkának a hazai büntetőjog szempontjából való gyakorlati jelentőségét fejtegessük. Legyen elég e részben rámutatnunk arra, hogy szakkörökben mindinkább hódít az a felfogás, hogy az 1878 évi 5. t.-czikkben megalkotott jelenlegi büntető törvénykönyvünknek tervbe vett reformját egyes főkérdésekben épen azon elvek alapján kell keresztülvinni, melyeket codificatoraink már ezelőtt hatvan évvel akartak törvénybe iktatni. Talán nem csalódunk, ha a jogi élet ezen nem mindennapi jelenségének okát főleg abban keressük, hogy a jelen') Az 1843/44-iki magyar országgyűlési alsó tábla kerületi üléseinek naplója. 6 kötet. Budapest, 1893—1894. Ism. Századok, 1894. 441. 1.