Századok – 1904

Történeti irodalom - Fayer László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyag-gyüjteménye. Ism. Döry Ferencz 58

történeti irodalom. 61 Terünk nem engedi, hogy a szerkesztőt az 1843-iki javaslat méltatásában kövessük, csak röviden jelezzük azt, hogy egyes főkérdésekben, minők az u. n. hármas felosztásnak (bűntett, vétség és kihágás) a kettőssel (bűntett és kihágás) való helyettesítése, a halálbüntetés megszüntetése, a szabadságbüntetési rendszer egyszerűsítése, a büntetési minimumok eltörlése, a sértett fél kártalanítása stb. a magyar codificatorok korukat megelőzve, olyan elveket vittek keresztül, melyeket az újabb büntető törvénykönyvek is még csak részben valósítottak meg, de a melyek a büntető jogászok körében mindinkább hódítanak. Kár, hogy a szerkesztőnek nem volt módjában a bevezető tanulmány keretébe beilleszteni a IV-ik kötet élén álló azon kiváló becsű fejezetet, melyet a m. kir. Országos Levéltár s a bécsi államlevéltár eddig felhasználatlan iratai alapján a kínvallatás megszüntetéséről közöl, s azon kisebb czikkeit, melyekben ugyanott a halálbüntetés kérdésének II. József korára visszamenő történetével s az 1792-iki javaslat készítésével ismerteti meg az olvasót, nemkülönben a régi magyar igazságszolgáltatást jellemző apróbb adatait, melyek így összehalmozva, nélkülözik a kellő összefüggést. Némileg pótolja ezt a hiányt a név- és tárgymutató. A mi az anyag-gyüjtemény beosztását illeti : az első kötet az országos választmány jelentését tartalmazza a javaslat I. és II. részéve], a hozzájuk beadott különvéleményekkel s a bűnvádi eljárás esküdtszéki javaslatával ; a második kötetre maradt a börtönrendszerről szóló III. rész mellékleteivel együtt, melyek közül kiemelendőnek tartjuk az 1831 —1840 években Magyar-és Horvátországban a törvényhatóságok s a pallosjoggal bíró uradalmak börtöneiben fogva tartott rabokról, továbbá az ugyanazon időben rögtön-bíróság elé kerülő bűntettesekről megyék és városok szerint készült s nyomtatásban most először közölt statisztikai kimutatásokat. Ezen kötetben találjuk az országos választmány jegyzőkönyveit is. A harmadik kötetben a bűnökről és büntetésekről szóló javaslat tárgyalására vonatkozó kerületi és országos ülési naplókat, a Karok és Rendeknek e javaslatot illető üzenetét s a fentebb említett 1843 okt. 28-iki főrendi ülés naplóját találjuk. A kötet függelékeűl közli a szerkesztő az 1792-iki büntetőcodex teljes szövegét. A negyedik kötet a bűnvádi eljárás kerületi, országos ülési és főrendi tárgyalásának naplóit, a főrendek válaszüzenetét s végűi Szalay Lászlónak az országos választmány tárgyalásairól