Századok – 1904

Történeti irodalom - Fayer László: Az 1843-iki büntetőjogi javaslatok anyag-gyüjteménye. Ism. Döry Ferencz 58

60 történeti irodalom. 60 melletti különvéleményét magukévá tévén, az eredeti javaslatot azokkal, kik közűlök a választmányban résztvettek, az esküdtszéki intézmény alapján átdolgoztatták.1

) A főrendek azonban szept. 10-én tartott ülésükben az esküdtszéket elvileg nem fogadván el, a javaslat tárgyalásába nem bocsátkoztak. " Ezekben vázoltuk rövid történetét az 1843-iki büntetőjogi javaslatoknak, melyeknek anyaggyüjteménye a negyedik kötettel befejezve fekszik előttünk.2

) A magyar büntetőjognak alig tehetett volna mással jobb szolgálatot a M. Tud. Akadémia, mint épen ezen anyaggyüjtemény publicatiójával, minthogy ilykép lehetővé tette annak széles körben való elterjedését, holott az eddigi kiadások s

) csak kevesek részére lévén hozzáférhetők, e javaslatok nem részesültek abban a méltatásban, melyet kiválóságuknál fogva megérdemeltek volna. A jelen kiadás kiváló értékét annak tudományos kerete, különösen pedig az az önálló munkaszámba menő tanulmány adja meg, melylyel a mű nagyérdemű szerkesztője, dr. Fayer László az első kötetet bevezeti. Megismerteti ebben az olvasót a codiiicatiót megelőző mozgalmakkal, az 1840 : 5. t.-czikk létrejöttével, Szalay László büntetőjogi munkáival, Kossuth, Széchenyi, Eötvös és Dessewffy Aurél álláspontjával, a megyéknek a büntető eljárás statutárius alapon való rendezését czélzó mozgalmaival; bemutatja többek közt Mittermaier heidelbergi tanárt, a büntetőjog akkori első szaktekintélyét, kivel codificatoraink állandó levelezésben voltak; közli e leveleket s Mittermaier bírálatát a javaslatról ; vázolja a választmány munkálkodásának történetét, s rövid pillantást vetve az 1792-iki és 1827-iki javaslatokra s a régi magyar igazságszolgáltatásra, mielőtt magára az 1843-iki anyagi büntetőjogi javaslat ismertetésére térne át, párhuzamba állítja vele az 1839-iki badeni és az 1843-iki porosz javaslatot s a franczia büntető törvényt, hogy kimutassa a magyar codex önállóságát, különösen pedig, hogy a — főbb elvek tekintetében épen ellenkező alapokon nyugvó — badeni javaslat erős befolyásáról hangoztatott állításokat kellő értékükre devalválja. ') Fayer : A magyar bűnvádi perrendtartás vezérfonala. 3-ik kiadás. Budapest, 1899. 37. 1. 2) Az I. kötetet röviden ismertette Máté Sándor a Századok 1897 évi folyamában, 64. 1. 3) Az 1843/44-iki országgyűlés írásain és naplóin kívül csak az »1843-ik évi magyar büntető törvénykönyvi javaslat« czímmel 1865-ben E(éső) E(nsel) S(ándor) előszavával megjelent füzetet ismerjük, mely egyébként csupán a három eredeti javaslatot tartalmazza.