Századok – 1904

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A bujdosó kuruczok emlékei Törökországban 595

A BUJDOSÓ KURUCZOK EMLÉKEI TÖRÖKORSZÁGBAN. 621 A terem kettős tagozású falain két sor ablak ontja a fényt és világosságot s ragyogtatja saját művészi eredetiségét. Az alsó részen négyszögletű ablakok vannak, a három falon 4—4, összesen 12. Festett farámájukon színes virágok pompáznak : szegfű, rózsa, jáczint, nárczisz, búzavirág stb. Az ablaknyílás alsó felét farácsozat védi, finoman esztergályozott és czifrázott, halvány pirosra festett, gömbölyű faléczekből alkotott négyszög-koczkákkal. Tudván azt, hogy a fejedelem rodostói magányában mily szenvedélyesen űzte az esztergályozást, arra a gondolatra kellett jönnünk, hogy ezek a magyaros motívumokat feltüntető rácsozat-léczek talán épen magának Rákóczinak a keze művei. Egy kitört csonka darabot magunkkal hoztunk mutatványúl. Még sokkal szebbek és művésziesebb kivitelűek a felső sor ablakok, melyek az alsók felett mintegy kiegészítő párúl sorakoznak. Mindhárom oldalon 4—4, s kettő a pohárszék mellett (az utczára mélyebben kiszökő fal végiben és keresztfalán egy-egy), összesen 14. Ezek a terem legfőbb ékességei. Fönt félkörbe hajló, alant és két oldalt egyenes rámájú, mór-stilű ablakok ezek, melyeknek belseje apró méhsejtszerű, de hajlékony vonalakkal szegélyezett táblákra van osztva (u. n. mouche arab munka). A kis üvegtáblácskák finom gypszrámákba vannak foglalva. Közepén felül mindegyik ablakon színes üvegből virágcsokor és keresztalakok vannak kiképezve, színes üvegdarabokból mozaikszerűen kirakva, illetőleg rátapasztva az áttört gypsz-alapzatra. Az ablakok rámázatát kettős sorban színes üveg virágfüzérek alkotják. A napsugár e színes és homályos ablak-mozaikokon megtörve oly misztikus, varázslatos fénysugarakkal szövi át e művészi ihlettel alkotott pompás terem légkörét, mintha a dicső emlékű fejedelemnek szelleme lebegne körülöttünk, történeti nimbusának ragyogó glóriájával. Elképzeljük, hogy gyűltek össze itt a hontalan bujdosók, Mikes szerint »törvényt tenni a tyúkokra«, fekete kávézni és dohányozni. Hányszor elmerengtek itt a remek tájképen, a Márvány-tenger kék tükrén, a háttérben a Marmora-sziget kéklő ormain, s a megtört remények mily nehéz sóhajai szálltak el innen a szelek szárnyain a visszaóhajtott, elvesztett édes haza felé. A füstbement remények symbolumaként most is ott áll még elhagyottan a csibuktartó állvány a pohárszék mellett a szögletben. Ez is szép művészi munka, a faállvány finom gypsz-bui'kolattal kirakva s szebbnél szebb virágdíszítményekkel művészileg kifestve. .»Méltó volna Nemzeti Muzeumunkba!« írja