Századok – 1904

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A bujdosó kuruczok emlékei Törökországban 595

A BUJDOSÓ KURUCZOK EMLÉKEI TÖRÖKORSZÁGBAN. 617 elől menekült a városba, midőn a rút idők behajtották és a vászonházakat meglyuggatták. De alig költöztek be jul. 27-én. »ismét más ellenség hajtá ki őket« — a pestis, a keletiek rémes ellensége. Pedig olyan meleg volt ott ktin, hogy Mikes attól félt, »a nap fel ne gyújtsa a sátoromat.« 1725 szept, 7-én is azt panaszolja, hogy »csaknem egészen elolvadtunk a sátorok alatt.« Ilyen sátor alatt halt meg gróf Eszterházy Antal altábornagy »Rodostóhoz közel egy réten« pestisben (1722), midőn Rákóczi udvarával a pestis elől menekülve, három mérföldnyire Bujuk-Ali nevű falu mellett táborozott. Itt töltötte az egész nyarat s csak október 10-én ment haza. Sibrik majdnem pórúl járt ott, mert a cselédek gondatlanságból »a vászonból való palotát« meggyújtották és Sibrik »alig szaladhatott ki alóla.« Az efféle táborozás magyarázza meg jelentőségét annak a csorgónak, melyet ma is a magyarok kútja-nak (Madsar csesznie) neveznek a rodostói »magyarok földjén.« A csorgó-kutat a Kőszegi család egyik későbbi ivadéka, Kőszegi Gergely, 1812-ben márványkő-kerettel vétette körül, illetőleg a kőmedencze fölé, melybe a víz csörgedez, egy díszes márványportálét tétetett, török és latin felirattal, melyben elmondatik, hogy a csorgót eredetileg Rákóczi Ferencz fejedelem készíttette, mostani formájára a magyar származású Kőszegi (de Kessek) Gergely franczia konzul alakította át 1812-ben. A tábla belső körívébe illesztett más márványlapon a fejedelem czímere (a sas) volt kifaragva. Kutsera még így látta 1877-ben, de Thaly Kálmán 1888-ban e márványtáblát már nem találta a magyarok kútja felett, hanem egy öreg örmény földmíves útmutatására megtalálta egy részét a parochia fáskamarájában. Azóta a másik rész nagyobb darabja is megkerült, s a hiányzó részt, valamint a fejedelem czímerét ábrázoló belső táblát is újjal pótolván, Beszédes Kálmán festőművész hazánkfia restauráltatta 1892-ben, a M. Történelmi Társulat megbízásából és gyűjtéséből szerzett költségen. A latin feliratú márványtábla felett külön márványlapból stílszerű köríves tetőzet áll, rajta négy sor török írás, épen oly domború faragású, kiálló betűkkel, mint a latin betűk.1

) ') Megjegyzendő, hogy Thaly Kálmánt úgy informálták s ő úgy írja, hogy e feliratos márványtábla a város végén lévő másik »Madsar cseszme« felett állott eredetileg. Aslán konzul úgy tudja, hogy a külső Magyar-csorgó felett állott, a hol most is van. (V. ö. Thaly id. m. 53. 1.) A csorgó-kút képe megjelent a Vasárnapi Újság tavalyi (1903) karácsonyi számában.