Századok – 1904

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A bujdosó kuruczok emlékei Törökországban 595

606 SZÁDF.CZKY LAJOS. tossággal.« A három Magyar-hegy felett, mely a magas hegygerincz előhegyeit képezi, ott sötétlik a kétágú Hamzsahegy, széles hátával elfedve a háttérben álló szent Illéshegyet, mely alatt pedig Izmidről s még meszebbről nézve az innen közelről oly tekintélyes nagyságú hegyek egészen eltörpülnek. Hazai hasonlattal élve, a Magyar-hegy olyanforma magas lehet, mint Brassó felett a Czenk ; a Hamzsa-hegy, mint e mögött a Diákos-tető (Schuller), s az Illés próféta hegye, mint ezek mögött a hatalmas Bucsecs. A vadregényes sötét háttérrel szemben északra a legbájosabb tájképek egyike tárúl elénk, ha a házhely mellől az izmidi völgy felé letekintünk. Közvetlen alatta lankásan lejtő, buján termő szántóföldek és ültetvények, alább egy tölgyes erdő, még alább a völgy alján sűrű fás és bokros ligetek, s ott a hol a hegyi patakok egyesülnek, egy vízimalom. Ez alatt közel a czohánei posztógyár s az izmidi szép völgyiapály. A völgy túlsó szegélyét hegyvonal alkotja, melynek nyugati előfokán ott ragyog Izmid városának tündérképe s alatta a bájos izmidi öböl kékes-zöld fénylő tüköré. Valóban elragadó bájos tájkép, melynek nézésében annyit gyönyörködhetett a számkivetett kurucz király és a hőslelkű dicső fejedelemasszony — Zrínyi Ilona. A szép kép keretét kelet felé távoli hegyek kéklő ormai alkotják, alattuk a Szabandsa-tóval, melyen innen, Karatepén túl, még egy havasalji falunak, Aszlánbej-nek házai ragyognak az őszi napsugárban. Nyugat felé a látóhatárt a Pasadag nevű, magas fensíkot alkotó hegyhát zárja be, mely derékszög alatt csatlakozik a Magyar-hegyek felett álló hegygerinczhez s onnan az izmidi öböl végéhez nyúlik alá. A Pasadagnak felső végén (a Magyar-hegyek vonalában) Ovadzsik nevű örmény hegyi falu látszik; alsó végén pedig az izmidi öböl végéhez kinyúló hegyfokon állottak annak a régi várnak omladékai, melyet Komáromi emleget naplójában.1

) A váromladékok már alig látszanak, de tudnak róla ; úgy látszik, köveit elhordották s talán épen Czoháne gyárépületeibe építették be. A Pasadag alatt mély bevágású völgyben folyik a vidék legnagyobb patakja, a Kilesz-dereszü, mely Karatepe határának összes vizeit magába egyesítvén, az izmidi öbölbe ömlik. Ez az Illés próféta hegye (Grök-dag) alatt eredvén, a legbővebb és tisztább vizű s benne pisztrángok manapság is bőven vannak. ') . . . »azzal az puszta várral, mely egy helyen a cziflik felett van, valamely ruderáival. Ezt vette meg elébb a török, s ágyúkat itt öntetvén, ebből vette meg Nicomédiát is.« (78. 1.)