Századok – 1904

Értekezések - SZÁDECZKY LAJOS: A bujdosó kuruczok emlékei Törökországban 595

604 SZÁDF.CZKY LAJOS. az utczák zig-zugosak, mint keleten szokás. A legérdekesebb látvány volt az egész faluban az, hogy a házak falai tele voltak aggatva szárítás végett felfűzött dohánynyal. Az illatos selyemsárga török dohánynak itt van egyik legjobb termőföldje. Karatepének ez a főterménye. Másik főtermény a szőllő. A falu mindenfelől szőllőkkel van körülvéve, melyekben pompás, nagyszemű, rozsdásbarna színű, úgynevezett csausz-szöllö terem. A szőllőkben és körülöttük gyümölcsfák : mandula, baraczk, cseresznye- és olajfák díszlenek. A lakosok egyik főfoglalkozása még a selyemtermelés, a miért is mindenfelé lecsonkázott eperfák láthatók, melyeknek törzsökéből vékony ágak hajtanak, melyeknek finom leveleivel a selyembogarakat táplálják. Kellemesen lepett meg itt a hegyek aljában ez a gazdag termőföld és virágzó mezei gazdaság s az a serény sürgésforgás, mely a faluban s a határban mindenfelé mutatkozott, most lévén épen a szüret és a dohánytörés ideje. A faluban felnyergelt lovak állottak készen, melyek közű! hamarosan felfogadtunk ötöt, hogy további kutatásainkat a határban, a Magyarhegy vidékére, lóháton tegyük meg. De előbb még felkerestük a templomot, hogy nincs-e valami Thökölyékre vonatkozó vagy tőlük származó emlék benne, és kikérdeztük a nagyszakállú öreg görög papot s másokat is kutatásunk czélja felől. A templomban magyar vonatkozású vagy más emléket nem találtunk. A pap azt hiszi, hogy a falu m. e. 250 — 300 évvel ezelőtt alakult s lakosai között vannak — úgymond — a kik a Madsar (magyaroglu = magyarfi) melléknevet viselik. A szájhagyomány azt tartja, hogy ezek azoktól a magyaroktól származnak, a kik régentén a falu határában laktak a Magyarhegy aljában, a róluk máig is Magyar-пак nevezett dűlőben, a Magyar-patak mellett stb. a mely hegy, erdő és az alatta lévő földek jelenleg nagyrészt a templom tulajdonai. A Magyarhegy aljában pedig megvannak annak a háznak romjai is, hol a magyarok vezére lakott. Egy szomszéd birtokos (Pap Keresztély ismerőse : Hadsi Koszti Tanasz nevű, értelmes örmény férfi) ajánlkozott, hogy elvezet oda s mindent megmutogat, a mi felől kérdezősködtem : a hegyet, földet, patakokat, forrást, a csitiik (majorház) helyét stb. Siettünk a tatár fanyergekkel felszerelt zömök hegyi lovakra ülni s megindultunk puskás vezetőnkkel, kisérve a lovak tulajdonosai s egy sereg érdeklődő suhancz által. A falun túl mindjárt egy kisebb patakon, majd egy mély szakadékon vezetett át az út, melyben egy kristálytiszta