Századok – 1904

Értekezések - VÉRTESY JENŐ: Nádasdy Ferencz mint író 47

XÁDASDY FERENCZ MINT ÍRÓ. 49 bírót a cselekvés terére. E két munkában benne van az egész Nádasdv. Az ElméllcedéseTc-ben, a mint redőzött homlokkal kantározza föl eszét, hogyan lehetne kigázolni a bajokból ; az Oratói-ban, a mint ostorozza a nemzet hibáit, kardjára csap és kiáltó szóval buzdít. Az Elmélkedések hangja nyugodtabb. Az ország siralmas sorsát festi, azután azon töpreng, hol lehetne segítséget találni ? Az országgyűléstől nem lehet sokat várni ; fegyveres fölkelés segíthetne, de koczkázott a siker; külföldi segély használhatna : sorra veszi a törököt, németet, csehet, francziát, lengyelt; mindegyik mellett fölhozza az okokat, hogy sorra megczáfolja és kimondja, hogy a magyar csak saját magában bízhatik. Az eleje történeti kép Magyarország akkori állapotáról, de nem a történetíró hideg szemével nézve a dolgokat. Erős magyar érzés forr az íróban, mely föl-föllázad. Első mondata is szenvedélyes: »Utolsó romlásban forog a valaha másoknak rettentésére dicsőséggel tündöklő magyar nemzet«, s nyomban rátámad a német uralomra, mely minden bajnak oka. Egyenetlenséget szít a magyarok közt, fölgyújtja a vallási viszályt, »egymás ellen üstököli« őket s katonaságot küld az ország nyakára, a mely védelem helyett pusztítja. Keserűen emlegeti a most való »színes békességet.« Minden szabadságunk az, hogy »az articulusokban beírják : Libere elegimus.« »Kötés papirosok telhetnének méltó igaz panaszainkkal.« Az országgyűléstől nem remél semmit. Kímélet nélkül mondja el a magyar nemzeti hibáit : nem tud megegyezni, nagy zajt üt mindennel, s ha végűi mennének is valamire, a császár űgysem erősítné meg. Másik segítség volna a fegyveres fölkelés. Itt következik az egész munka legszebb része. Az addig egyszerű nyelv ékessé és ragyogóvá lesz, mikor a magyar vitézségről beszél. Vérbeli magyar tulajdonság, a minek dicséretével telve vannak a régi magyar írók. Zrínyi szerint a legvitézebb embernek van a legtöbb becsülete.2

) Minden magyar úr büszke volt vitézi voltára. Könnyelmű hadvezér, rossz katona akárhány akadott, de mind vitéz ember volt. És az író szenvedélye föllobog, mikor a néme') Kézirata a budapesti egyetemi könyvtárban : Kaprinay-gyüjt. XXXIII. köt. 1 705-ben II. Rákóczi Ferencz kinyomatta. Gr. Ráday László 1868-ban kiadta a Hon 203—213. számaiban. Ő a szerzőséget Ráday Pálnak tulajdonította, a mit csakhamar kétségbe vontak. Pauler (Századok, 1808) Zrínyi Miklóst tartotta szerzőjének eleinte, míg a bécsi állami levéltárban meg nem találta német fordítását. Id. m. 2) Vitéz hadnagy. SZÁZADOK. 1904. I. FÜZET. *