Századok – 1904

Értekezések - ZOLTAI LAJOS: A hortobágyi apátságok 537

A HORTOBÁGYI APÁTSÁGOK. 539 örökös fegyverzörgés közt igen nehezen hasznosítható zárni pusztát 55 aranyon két debreczeni tőzsérnek, Oláh Istvánnak és Oláh Györgynek, Ohatot pedig 1677-ben harmadfélszáz talléron Ónodi Szóláth András vitéznek, nemkülönben Egri Demeter és Kiss Mihály debreczeni polgároknak zálogosította el, úgy hogy ezek az Ohatról elszéledt jobbágyokat visszatelepíthessék. Azonban két év multán a fáradhatatlanul szerezgető debreczeni tanács rálicitált az imént említett concivisekre. Négyszázötven forint ráfizetéssel, meg egy skárlát szőnyegért és két levél skófiumért huszonnégy évre zálogba kapta Bánffy úrfitól az egész 13,000 holdas Zámot, melybe már ekkor az Árpád-korbeli Csécs is beleolvadt, valamint Ohatból Egri Demeter és Kiss Mihály részeit. Nemsokára, 1682-ben, Szóláth Andrásnak török rabságba esett fia. István, feje váltságában 265 magyar frton átengedte a maga ohati zálogos részét ugyancsak Debreczen városának.1

) Azóta mindkét puszta szakadatlanúl megmaradt Debreczen város kezében. De u debreczeniek sohasem törődtek az elhagyott falvak újra betelepítésével. A monostorok történetének kedvelőit jobban érdekelheti ezeknél az, — a mi Yégh Kálmán Mátyás figyelmét mégis elkerülte, — hogy t. i. Zám felerésze a reformáczióig egyházi birtok volt s a Dédes feletti Szentlélek-monostorban lakó pálos szerzetesek valának urai. Ugyanis a már említett Gecsei család tagjai : Sebestyén fia György és István fia Kelemen, 1473 jun. 6-án a budai káptalan előtt, Zám, Osées és Szabolcs puszták felerészét a pálosoknak ajándékozzák. Ugy látszik, ezek már előbb is élvezték e birtokok hasznát, miután Mátyás király 1472 jun. 27-én Szabolcs vármegyét tiltja, hogy Szent Pál remetéinek minden adózástól mentes zámi jószágát meg ne adóztassa. E kiváltságot Mátyás 1486 ápr. 6-án kiadott oklevelében örökre megerősíti.2) A pálosok — hihetőleg a reformáczió szülte nagy átalakulások következtében — 1545-ben el akarták adni a zámi részeket Hangácsi Bégi Kelemennek ; azonban Bajoni Benedek özvegye Bodó Anna és fiai : Eerencz, István és János tiltakoztak az elidegenítés ellen, miután azt a részt őseik a magok birtoká.ból szakítván ki, lelki üdvökért adományozták a paulinusoknak. E protestálás után magok a Bajoniak állottak elő vevő szándékkal ; mire Zám helység felét a szerzetesek Yárad mellett lévő monostorukban tartott gyülésökből csakugyan átengedték 350 forinton a három Bajoni testvérnek.3

) A gombaszegi pálosoknak is voltak még birtokaik Zámon ; a melyeket ezektől Thérvári Bertalan-deák vásá') Minden adat u. o. *) Regesták. a) Századok, 1887. Jelentés a gr. Toldalagi család levéltáráról.