Századok – 1904

Értekezések - ZOLTAI LAJOS: A hortobágyi apátságok 537

S 42 ZOLTAI LAJOS. rolt volt meg ; de 1548-ban zárni porczióit elcserélte a Bajoni testvérek zsadányi részeiért.1

) Ennek előtte laktak-e pálosok Zámon, avagy a benczések és utánok a cisterciták mikor tűntek el az odavaló ősi monostorból ? e kérdésekre nem adhatok feleletet. Az ohati apátság helyét Végh Kálmán Mátyás elvitatni törekszik a debreczeni Ohat pusztától, mikor ez apátság maradványait a szomszédos csegei határban, a Vay-féle nagymajori ódon kastély falaiban véli feltalálhatni. Pedig több és erősebb érv hozható fel amaz eddigi feltevés mellett, mely Ohat helységét és az ohati apátságot a Debreczenhez tartozó Telekháza nevű major területén jelölte meg. Már maga ez az elnevezés : Telekháza, ide vezeti a kutatót. Hiszen a nagyon is conservativ debreczeni nép ajakán régtől fogva élő fancsikai telek, bánki telek, halápi telek, guti telek elnevezések alatt azt a területet értjük, melyen hajdan Pancsika, Bánk, Haláp, Gut falvak állottak s a hol ezeknek házhelyei, itt-ott templomromjai, ma is többé-kevésbbé jól kivehetők. Az ároktői plebánus úr is elismeri, hogy az ohati Telekháza tekintélyes, széles emelkedés, a hol kő és törmelék van elég, s a hol az ásatás talán templom-alapokat is tárna fel. Azt én is állítom ; ezt én is hiszem. Annyival inkább erősen hiszem, mert a debreczeni magánlevéltár nem ok nélkül őriz Ohat birtokviszonyaira vonatkozólag számos oklevelet, a XlV-ik századból valókat is. Ez oklevelek is emlegetik az ohati templomot és monostort, s határozottan megmondják, ki volt az ohati egyház és monostor védőszentje. Végh Kálmán csak sejti, hogy Szent Miklós tiszteletére épült az ohati monostor. Mi egykorú okiratokra hivatkozva tudjuk, hogy a monostor a Boldogságos Szűz, a templom pedig Szent György vértanú nevét viselte.2) Az ismert oklevelek egybevetéséből kétségtelenül kitűnik, hogy az apátság belül feküdt azon a területen, a mely Debreczen város legrégibb jogelődeinek, az ohati Pércsieknek ősi birtoka volt, a melyre ezek Róbert Károlytól 1318-ban és 1324-ben új adományt nyertek 3

) és a melynek az 1336 évi határjáráskor megjelölt 4

) határvonalai csaknem pontosan összevágnak a jelenlegi határdombok elhelyezkedésével. Az ároktői plebánus a maga vélekedésének támogatására kétszer is hivatkozik IV. Béla király és az egri püspök 1248 évi csereszerződésének eme soraira : »item dedimus villám nostram propriam, prope Tyciam sitam, Chege vocatam .... cum tributo ') Károlyi Okit. III. 239. 1. a) Heg est ák. — V. ö. lurul, V. évf. A Pércsi család. — Károlyi Okit. I. 112. 144. 11. ») Károlyi Okit. I. 46. 57. 11. 4) U. o. 127. 1.