Századok – 1904

Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: János gercsei főesperes krónikája töredékéről 511

528 SUFFLAY MILÁN. 1. Azon tudósításokban, melyek Szent István uralkodására vonatkoznak, semmi nyoma annak, hogy bennök Szent István legendája felhasználtatott volna. Ha el nem fogadjuk azt, hogy János főesperes épen az ilyen helyeket mellőzte forrásából, akkor arra a következtetésre jutunk, hogy a pécsi krónika szerzője előtt a legendák még ismeretlenek valának. Ez azonban csak úgy képzelhető, ha Hartvik rendkívül elterjedt legendája a mi krónikánk után keletkezett.1

) Azonkívül úgy látszik még, hogy István királyt már a pécsi krónika s nem János főesperes ruházza fel a sanctus, pius, quietis pacisque amans jelzőkkel.2) Ez kapcsolatban a mondottakkal,, arra enged következtetni, hogy a pécsi krónika szerzője előtt István szentté avatása (1083) még mint nemrégen mult esemény volt ismeretes. E szerint a krónika keletkezését László uralkodása idejére vagy Kálmán uralkodásának kezdetére kellene helyeznünk. 2. Ugyanerre az eredményre vezet azon megfigyelésünk, hogy ellentétben a többi magyar krónikákkal, melyek keserű gyűlöletet lehelnek a németek és különösen Gizella iránt,, mindamellett, hogy ismerik az altaichi annaleseket, — a mi krónikánk felhasználta ezen évkönyvek ama helyét, mely a királynén elkövetett méltatlanságról szól. Ez a körülmény már magában véve is igen régi forrásra mutat, mert a szerző még nincsen eltelve a németek elleni gyűlölettel, mint a későbbi krónikaírók ; sőt a pécsi krónika szerzője még határozottan rokonszenvet mutat a királyné iránt, midőn így szól : »misere conclusam habuit.«3

) Ebből következik, hogy krónikánk íróját csak rövid időköz választotta el ezen eseményektől. 3. A töredék végén Endre halálától kezdve hiteles és többnyire ellenőrizhető tudósítások vannak. Ezek — mint föntebb kimutattuk — a pécsi forráson alapúinak. Pontosságuk a mellett szól, hogy egykorúak. De az ezen pontosságtól eltérő kivétel : a Salamon ostervizzai fogságára vonatkozó különös tudósítás is azt bizonyítja, hogy egykorú hírforrással van dolgunk. Már föntebb, midőn az altaichi annalesek nyomait a pécsi krónikában kutattuk, abban a vélekedésben voltunk, hogy a Péter megvakításáról szóló hír : »qui Petrum regem in •) V. ö. Kainál: Stud. VIII. 102. — Tudvalevőleg Hartvik ezen legendát Kálmán király meghagyására írta. 2) A sanctum (Pannoniae totius regem) kifejezéssel János, nézetem szerint, épen itt a pécsi krónika befolyása alatt czifrázza ki a stadei annaleseket. V. ö. alább. 3) Hogy a misere szó nem János főesperes hozzátétele, ez a rövidítésre törekvő hajlandóságából is kitűnik.