Századok – 1904

Értekezések - ŠUFFLAY MILÁN: János gercsei főesperes krónikája töredékéről 511

JÁNOS GERCSEI FŐESPERES KRÓNIKÁJA TÖREDÉKÉRŐL. 527 A TÖREDÉK ! Filii Belae, Geyza et Ladislaus in Poloniam fugiunt ; ас inde cum exercitu redeuntes, episcopi et proceres sic componunt, ut duae partes Salamoni, tertia ducum esset. A BUDAI ÉS KÉPES KRÓNIKA : Interim Geyza . . . assumpsit se seorsum in partes Polonie . . Geyza illinc . . in Hungáriám accessit . . . Porro episcopi et alii viri religiosi instanter satagebant inter eos pacem componere. (168; 1.) — Post hec autem réx (Andreas) et fráter eius Bela . . . diviserunt regnum in très partes, quarum due in proprietate regie maiestatis . . . manserunt. tertia vero pars in proprietatem ducis est collata. (159. 1.) Svinimir horvát bán egybekelése a herczegek nővérével, a magyar krónikákban két helyen is megerősítést nyer ;1

) de a töredék szövegébe szőtt különös feljegyzések, mint pl. Endrének lováról történt lebukása, főleg azonban az a feljegyzés, mely Salamon ostervizzai (!) fogságáról szól, magokban véve — tekintet nélkül a fönt mondottakra •— ismételten visszautasítják azt a gondolatot, hogy János azon adatait, melyek a magyar krónikákkal egybehangzanak, egyszersmind azokból merítette volna. Ez adatok szükségképen egy más magyar forrásból származtak, a mely még nagyon eleven szóhagyományból vagy egykorú feljegyzésekből állhatott ;2

) és ez a forrás kétségkívül ugyanaz, mely Imre berezegnek Kresimir leányával való házasságáról tudósít bennünket, tehát a mi pécsi krónikánk. Feladatunk most már azt vizsgálni, minő viszonyban áll ez a hypothetikus forrás a magyar nemzeti krónikával ; s e feladatunkat akkor oldhatjuk meg, ha sikerűi a pécsi krónika keletkezésének idejét megállapítanunk. У. A pécsi krónika keletkezésének kérdését igen megnehezíti egyrészt az a körülmény, hogy nem fekszik eredeti alakjában előttünk; másrészt, bogy azt sem tudjuk, mely időig terjedt ; végűi pedig az, hogy a töredék aránylag csak keveset tartalmaz belőle. Egynémely körülmény azonban mégis arra mutat, hogy még a Xl-ik században keletkezett. ') Képes Krón. 170. 193. 1. ,2

) L. alább. V. fej. 3. p. 37*